Milyen lakásban fognak lakni Kolozsvárott tíz év múlva?

2018. 12. 07., 15:45

Megtorpanni látszik az ingatlanpiac lendülete Romániában, ám egyelőre nincsenek válságra utaló jelek.

Látványosan visszaestek az ingatlanértékesítések a romániai városokban, és úgy tűnik, hogy már az Első otthon program sem segíti annyira a piacot, mint korábban – írja a Krónika.

Országos viszonylatban drasztikusan, 30 százalékkal visszaestek idén augusztusban és szeptemberben a lakásértékesítések az előző év azonos időszakához viszonyítva, Bukarestben a lassulás üteme megközelítette az 50 százalékot.

Megtorpant az ingatlanpiac, csökkentek az adásvételek – erősítette meg a Krónika megkeresésére Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanügynökség tulajdonosa.

Aggodalomra jelenleg nincs ok, az árak ugyanis egyelőre nem estek, így a válságnak nincs előjele. Kolozsváron azzal küzdenek, hogy még mindig rengeteg a potenciális vásárló, de nem találnak számukra megfelelő ajánlatot.

Bónis Endre rámutatott: a város továbbra is dinamikusan fejlődik, az előrejelzések szerint tíz éven belül eléri a 800 ezres lélekszámot. Bár ezrével épülnek az új lakások, ebben a ritmusban ez nem fedezi az igényeket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS