Még drágább lett az amúgyis drága albérlet Kolozsváron

2019. 10. 02., 11:45

Albérletkeresési nagyüzem jellemezte az egyetemi tanév rajtja előtti időszakot, a fokozott kereslet áremelést is maga után von.

Az egyetemi tanévkezdés előtti megszokott történet zajlik a kolozsvári ingatlanpiacon: ebben az időszakban mindent magas áron ki lehet adni, aztán két-három hónap múlva újrarendeződik a piac – összegezte a Krónika megkeresésére Bónis Endre.

A kolozsvári Reform Ingatlanközvetítő ügyvezetője kifejtette, ebben az időszakban mindent ki lehet adni, még az is előfordul, hogy félkész állapotban kibérelik a lakást, hiszen nagy a kereslet, és ahhoz képest kisebb az ajánlat.

Néhány hónap múlva azonban a piac újrarendeződik, a kényszermegoldásként kibérelt túl drága, nem megfelelő ingatlanokból kiköltöznek a bérlők.

Jelenleg az amúgy is magas bérleti árak tovább növekedtek, egy garzonlakásért havi 350 eurót is elkérnek, a kétszobás lakást 450 euróért, míg három-négyszobást 500 euróért adnak bérbe.

Az ingatlanpiacot az is befolyásolja, hogy amikor elkezdődik az egyetemi év, nagyon zsúfolt a kincses város, nehézkes a közlekedés, ez a keresést is akadályozza, ezért sokan úgy döntenek, nem járják be a várost, hanem kiveszik az első lakást, amit megnéznek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS