Ezt várják az élelmiszer-szemafortól Szlovákiában

2021. 02. 01., 13:45

Élelmiszer-szemafor néven Szlovákiában olyan digitális élelmiszer-katalógust hoznak létre, amelynek köszönhetően a fogyasztók állítólag könnyebben juthatnak majd hozzá az élelmiszerek összetevőiről és gyártóiról szóló információkhoz.

A múlt héten elfogadott jogszabály szerint létrehoznak egy élelmiszerregisztert, amely önkéntes információs rendszerként szolgálja majd a fogyasztókat – írja az Új Szó.

„A földművelésügyi tárca honlapján bárki számára elérhető adatbázisban feltüntetik az adott élelmiszerekkel és gyártóikkal kapcsolatos legfontosabb információkat. A regiszter azoknak is támpontul szolgál majd, akik olyan egészségügyi problémával küzdenek, amely miatt bizonyos élelmiszereket nem fogyaszthatnak, de azoknak is, akik egészséges hazai élelmiszereket szeretnének vásárolni.

„A jogszabály nem segít a szlovákiai élelmiszergyártókon, nem fogalmaz világosan, és az is kérdéses, hogy egyáltalán összhangban van-e az uniós szabályokkal” – állítják a Szlovák Élelmiszeripari Kamara képviselői, akik populista lépésnek tartják a módosítást.

A földművelésügyi tárca bejelentette, hogy az előző kormány által 2017-ben létrehozott Nemzeti Élelmiszer-katalógus 2,3 millió euróba került, azonban egy ideje már nem működik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS