Erdélyi farmereknek segít az alapítvány

2019. 10. 21., 14:45

Az illyefalvi LAM Alapítvány gazdaképzés, mezőgazdasági pályázatok bonyolítása és mikrohitelezés terén egyaránt fontos tényezője nemcsak a háromszéki, hanem az erdélyi mezőgazdaságnak is.

Az erdélyi gazdaképzésben úttörő munkát vállaló illyefalvi LAM Alapítvány 1992-es bejegyzése óta Háromszéken, de Erdély más vidékein is a mezőgazdasági termelés fontos támasza lett – írja a Krónika.

„Segélyszállítmányok százai érkeztek az országba, így Háromszékre is. Az emberek először örömmel fogadták, hiszen szükségük is volt rá, később azonban jelentkeztek a függőség jelei. Főként vidéken hagyták a mezei munkát, a háztáji teendőket és szaladtak a szállítmányokhoz” – idézi fel az indulás körülményeit a LAM Alapítvány igazgatója, Klárik Attila.

A LAM Alapítvány 1992-es bejegyzése megteremtette azokat az intézményes feltételeket, amelyek lehetőséget nyújtottak egy hosszú távú felnőttképzési, szaktanácsadási és hitelezési program kidolgozásához.

A 2014-2020-as ciklusra előirányzott 9,363 milliárd euró uniós pályázatok jelentős részét még mindig nem sikerült lehívni Romániában. Klárik Attila szerint az uniós pályázatoknak kétszer örül az ember: amikor elnyeri a támogatást, illetve amikor sikerül lezárnia. Eddig már számtalan projektet bonyolítottak sikerrel, így arra biztatja a gazdákat, hogy ne féljenek az EU-s finanszírozási lehetőségektől.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS