Ennyit költhetnek kampányra az államfőjelöltek Szlovákiában

2019. 01. 14., 12:30

Az államfőjelöltek maximum félmillió eurót költhetnek az elnöki kampányra Szlovákiában. A költségkeret mindkét fordulóra vonatkozik.

A márciusi elnökválasztás várhatóan több mint 12,7 millió euróba fog kerülni Szlovákiában – írja a hirek.sk.

A kampányra fordított összegeket a jelölteknek transzparens számlán kell vezetniük. A kampány január 10-én kezdődött, a Törvénytárban ezen a napon tették közzé a választások kihirdetéséről szóló határozatot.

A költségkeretet a választási kampányról szóló törvény határozza meg. Ebbe azok a promóciós kiadások is beleszámítanak, amelyeket a jelölt a választások napjának kihirdetése előtti 180 napban fizetett ki.

Az államfőjelölt a kampányával összefüggésben adományokat és ingyenes szolgáltatásokat is elfogadhat, de csak olyan személytől, aki állandó lakhellyel rendelkezik Szlovákia területén, vagy olyan cégtől, amelynek Szlovákiában van a székhelye, illetve olyan politikai párttól, amelyet Szlovákiában jegyeztek be.

A kampányra fordított összegeket a számlára legkésőbb a választások napja előtt 48 órával lehet utalni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS