Ennyit kérnek ma egy háromszobás lakásért Kolozsváron

2020. 02. 21., 15:00

Akár 20 százalékos drágulás is jöhet Romániában ingatlanpiaci szakemberek szerint. Az erdélyi városok ingatlanpiaca sem jelent kivételt.

A csillagászatinak számító árak további növekedésének oka, hogy hiába szaporodnak gombamód az új tömbházak, lakónegyedek, a kereslet még mindig felülmúlja a kínálatot – írja a Krónika

A romániai lakosok többsége saját ingatlanban akar élni, és csak átmenetinek tekinti az albérletet, így akár 30 éves futamidejű jelzáloghitelt is bevállal.

Főként a nagyobb egyetemi központokban nagyon sokan vásárolnak ingatlanokat befektetési célokkal, megveszik, majd kiadják a lakást. A legmagasabb árak változatlanul Kolozsváron vannak, majd Bukarest és Temesvár következik.

A legfrissebb statisztikák szerint Kolozsváron a lakások négyzetméterenkénti átlagára az idei év elejére megközelítette az 1700 eurót. Kolozsváron idén is áremelkedésre számíthatunk – erősítette Bónis Endre, a Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője.

Az itt dolgozó számítástechnikai szakemberek, a környező megyékből érkezők, akik tudják, hogy a gyerekük néhány év múlva Kolozsvárra megy egyetemre, a megtakarított pénzüket itt fektetnék lakásba.

Kolozsváron 110 ezer euróért háromszobás lakást lehet vásárolni, míg a környező településeken, például Apahidán, Szászfenesen vagy Kisbácsban ugyanennyi pénzért már új építésű, különálló házat lehet venni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS