A szlovákiai gazdák legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) a szaktárca sorozatos elhibázott lépéseire hivatkozva sztrájkkészültséget hirdetett.
A legnagyobb agrárkamara képviselői az elmúlt hónapokban többször is bírálták a földművelésügyi tárca új vezetését, azzal vádolva Ján Mičovský földművelésügyi minisztert, hogy az ágazattal kapcsolatos döntéseinél nem veszi figyelembe a gazdák véleményét – írja az Új Szó.
„A minisztérium jelenlegi vezetői újabb szögeket vernek a szlovák mezőgazdaság koporsójába” – állítja Emil Macho, az SPPK elnöke. Szerinte a tárcának nincs átgondolt terve az uniós pénzek felhasználásáról, a nemzeti agrártámogatásokról, gondok vannak a közvetlen kifizetésekkel, nem beszélve a Szlovák Földalap bérleti díjainak a növeléséről.
„Az utolsó csepp a pohárban az uniós újjáépítési alappal kapcsolatos tervezet, amelyben egy szó sincs a mezőgazdaság vagy élelmiszeripar támogatásáról” – mondta Macho.
„Nem vagyunk senki ellen, de harcolni fogunk azért, hogy továbbra is elláthassuk az országot élelmiszerrel” – tette hozzá Macho.
A mezőgazdaság helyzete a koronavírus-járvány idején tovább romlott, az ágazat azonban már tavaly is problémákkal küszködött. A földművelésügyi tárca legújabb jelentése szerint a mezőgazdasági cégek összesített adózás előtti nyeresége tavaly csaknem 20 százalékkal, 83 millió euróra esett vissza.
Az agrárium számára az uniós támogatások jelentik a lélegeztetőgépet, az uniós pénzek nélkül ugyanis az ágazat cégeinek a többsége veszteséges lenne.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.