A román kormány által tervezett ársapka nem oldja meg a tűzifa piacán kialakult helyzetet a faipari ágazat képviselői szerint. Növelni kellene a belföldi kitermelést.
Romániában több mint 3 millió háztartást fűtenek tűzifával vagy tüzelésre használt faanyaggal. Az energiaválság hatásai a tűzifa piacán is erőteljesen megmutatkoznak, meredeken emelkednek az árak, és a kereslet is növekszik. A kormány árplafon bevezetésére és az export korlátozására készül, a fafeldolgozók viszont kongatják a vészharangot – írja a Krónika.
A feldolgozók szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy nincs elég fa a piacon, importra szorul Románia. Kovászna és Brassó megyében, ahol sok a lombhullató erdő, még mindig a köbméterenként 500 lejesre tervezett árplafon alatt lehet beszerezni a tűzifát, ám ezekben a megyékben is mintegy 70 százalékkal emelkedett az ár.
A fűtéshez használt faanyagokra vonatkozó árplafon elsősorban ott jelent majd segítséget, ahol nincs a település közelében fakitermelés – vallják az ágazati szakemberek. Tánczos Barna: lesz árplafon és elegendő fa A legfrissebb kormányzati bejelentések szerint szeptember végére készül el a jogszabálytervezet a tűzifával fűtő lakosságot támogató intézkedésekről.
„A kormánykoalíció árplafont vezet be a lakosságnak szánt tűzifára, és ezzel párhuzamosan betiltja bizonyos fafajták exportját” – nyilatkozta Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy „az egész országot nem lehet botanikus kertté változtatni”, a korrekt, törvényes és fenntartható erdőkitermelés elegendő fát biztosít a lakosságnak és a feldolgozó iparnak is. Leszögezte: sem az európai, sem az országos erdőstratégiában nincsenek a fakitermelést tiltó paragrafusok.
Romániában évente 14 millió tonna a tűzifaszükséglet, további 12 millió tonnát használ a feldolgozó ipar. Ehhez képest tavaly 3 millió tonnát importálni kellett, így a világpiaci trendek befolyásolják a belföldi árakat.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.