Egekben a burgonya ára Szerbiában

2021. 11. 23., 19:41

Míg a világpiaci tőzsdéken a gabona ára döntögeti a rekordokat, addig Szerbiában a burgonya ára szökött az egekbe. Az újvidéki piacokon jelenleg kilogrammja 60 és 90 dinár között mozog, nagyobb mennyiségben viszont 40–60 dinárért lehet hozzájutni.

A terményárakkal foglalkozó kimutatások szerint az idén szeptemberben 89 százalékkal drágábban vették át a krumplit a felvásárlók a termelőktől, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A statisztikai adatok arra is rámutattak, hogy Szerbiában egy év alatt 41,4 százalékkal emelkedtek az árak a mezőgazdaságban és a halágazatban – írja a Magyar Szó.

A burgonya drágulása azonban magasan túlszárnyalta a búza árának 35,2 százalékos emelkedését is. Emellett túlhaladta a hústermékek 15–22 százalékos drágulását is, nem beszélve a gyümölcsfélék, tejtermékek és a tojás árának 1-6 százalékos emelkedéséről.

A tavalyi túltermelés után az idén a szerbiai termelők 10-15 százalékkal kevesebb területet ültettek be krumplival. Emellett a júliusi és augusztusi szárazságok megtizedelték a termést, s emiatt ugrott meg jelentősen a burgonya felvásárlási ára országunkban – magyarázta a drágulást Zoran Broćić, a Belgrádi Egyetem Mezőgazdasági Karának professzora.

Szerbiában a megtermelt burgonya nagy részét el is fogyasztja a lakosság, kivitelre még jó termés esetén is átlagban csak 4,5-5 ezer tonna krumpli jut. Szükség esetén többnyire a négy legnagyobb európai termelőországból (Franciaországból, Belgiumból, Hollandiából és Németországból) importáltak eddig burgonyát.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS