Ebben élen jár Románia, de nem lehet büszke rá

2020. 09. 11., 12:30

Az európai uniós pénzek elköltése kapcsán felmerülő csalás gyanújával vizsgált száz eset több mint tíz százaléka romániai vonatkozású.

Száz olyan ügyben vizsgálódott tavaly az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amelyek kapcsán felmerült, hogy csalás történt a lehívott európai uniós alapok elköltése terén – írja a Krónika.

Ezek közül 11 romániai eset, amivel az ország listavezető a mezőnyben. Kilenc ügy ajánlással végződött a hatóságok számára.

Az OLAF tavaly 42 országban vizsgálta, hogyan költötték el az európai uniós pénzeket. Románia több, az uniós pénzek elköltése terén tapasztalt csalást taglaló fejezetben is megjelenik, van például olyan akvakultúra fejlesztési helyszín, ahol nincs is víz.

Merült fel csalásgyanú az erdőtüzek megakadályozását célzó beruházások vagy a szennyvíz kezelésére megpályázott pénzösszegekkel kapcsolatban is.

A vizsgálat lezárását követően a hivatal intézkedéseket ajánl az érintett uniós intézményeknek és tagállami kormányoknak: javasolhatja többek között bűnügyi nyomozás indítását.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS