Digitális autópályát építenek Szerbiában

2020. 02. 04., 13:45

Szerbiában már hozzáférhető a polgárok számára az új e-közigazgatás portál, melyet a mobiltelefonokhoz és a táblagépekhez is alkalmaztak.

Mihailo Jovanović, a szerb információs-technológiai és e-közigazgatási iroda igazgatója kiemelte, hogy most már minden elektronikus közigazgatási szolgáltatás elérhető mobiltelefonról és táblagépről is. Az új portálon először nyílik lehetőség arra, hogy a polgárok lássák saját adataikat az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium illetékességébe tartozó 15 különféle nyilvántartásban -- írja a Magyar Szó. 

A honlap információi és szolgáltatásai 8 területet ölelnek fel: a családi életet, a gyermekintézményeket, az általános, valamint a közép- és felsőfokú oktatást, az elhelyezkedési lehetőségeket, az ingatlanvásárlást és a vállalkozások indítását. 

Ana Brnabić kormányfő elégedett az utóbbi három évben elért digitalizációs eredményekkel. Mint mondta: „digitális autópályát is építünk, a Moravai korridort. Azokban a városokban, amelyeket összeköt, tehát Čačakon, Kragujevacon, Trstenikben és más érintett településeken ugyanolyan gyors és jó minőségű internetjük lesz a polgároknak, mint Belgrádban vagy Újvidéken.” 

Márciusban pályázat jelenik meg operátorok számára, akik 600 településen 90 ezer ember otthonába vezetik be a gyors és jó minőségű internetet. A cél, hogy 3 év múlva Szerbiában mindenkihez eljusson az internet.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS