Cukorgyárat venne? Licitáljon a júniusi árverésen!

2019. 05. 24., 16:15

Áruba bocsátották a 2017 májusa óta csődeljárás alatt lévő zentai TE-TO Cukorgyár Rt.-t. A licitálást június 25-én tartják, a gyár vagyonát kilenc egységre bontva árulják.

A zentai cukorgyár összvagyona 9 millió 163 ezer euró, amelyet kilenc funkcionális egységre bontva bocsátanak áruba – írja a Magyar Szó.

Az egyes egységben található a vagyon legjelentősebb, legértékesebb része, amely magában foglalja a gyár összes létesítményét, a földeket, a felszerelést, a közlekedési eszközöket, a tartalékokat, vagyis mindent, ami a cukorgyártáshoz tartozik – ennek 501 millió dinár a kikiáltási ára.

Az új tulajdonos hitelektől és kötelezettségektől mentes gyárat vásárol meg – hangsúlyozta Milan Miščević csődbiztos, aki elmondta: van érdeklődés a cukorgyárra, de eddig még senki nem fizette be a letétet.

A nyilvános árverésen az vehet részt, aki megvásárolja az eladási dokumentációt és befizeti a 200 millió dináros letétet. A licitáláson egyaránt részt vehet szerbiai és külföldi jogi és magánszemély is. Amennyiben senki sem kvalifikálja magát az árverésre, újabb tendert kell kiírni, csökkentett árakkal.

A cukorgyárban 2015-ben termeltek utoljára, de a gyár továbbra is üzembe helyezhető. Az üzem felújításra szorul, az új tulajdonosnak ebbe is be kell ruháznia.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS