Belgrád után Újvidéken nő legdinamikusabban az ingatlanpiac

2019. 09. 04., 15:30

A szerb Köztársasági Geodéziai Intézet által feldolgozott adásvételi szerződések alapján forgalmazott ingatlanok idén az első félévben 12 százalékkal drágultak a tavalyi első félévhez képest.

„Tavaly fél év alatt 48 ezer ingatlan került új tulajdonos kezébe, az idén pedig 47 000, az ingatlanpiac értéke mégis 200 millió euróval emelkedett a múlt év azonos időszakához képest. 13 százalékkal növekedett az új lakások eladása” – közölte a szerb Köztársasági Geodéziai Intézet.

Az év első felében az ingatlanpiaci forgalom több mint felét Belgrádban regisztrálták, összesen 995 millió euró értékben, a tavaly félévi 830 millióhoz képest. A második helyet Újvidék foglalja el, ahol fél év alatt az ingatlanpiac értéke elérte a 194 millió eurót, ez 9 millió eurós növekedés. Harmadik Niš lett 46 millió euróval, utána Szabadka következik (32 millió euró) – írja a Magyar Szó.

Az első félévben az új lakások négyzetmétere Belgrád vízivárosban volt a legdrágább, 7918 euró, egy luxuslakást 973.888 euróért adtak el. A lakóházak közül a legmagasabb áron, 2.988.000 euróért Savski venac községben, a Topčideren kelt el egy kertes ház.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS