Az online üzemmód előnyei Romániában

2021. 03. 16., 16:00

A távmunka, az online munkavégzés tavaly még inkább felpörgette a negyedik ipari forradalomra jellemző automatizációs folyamatokat, jelentősen átrendezve a jövő munkaerőpiacát. A Krónikának nyilatkozó szakember az online munkavégzéssel járó változások következményeit ismertette.

„A személyes jelenléttel zajló megbeszélések, egyeztetések felszámolása nyomán nagy kihívást jelentett megtanulni, hogyan tudunk úgy együtt dolgozni, hogy nagy távolságokra vagyunk egymástól. A munkavégzés hatékonysága szempontjából fontos, hogyan reagálnak azok a szervezetek, amelyeknél a távmunka a járvány előtt nem volt bejáratott” – mondta a Krónikának Megye­ri Mirtill, a magyarországi pályakezdők számára létrehozott Zyntern állásportál társalapítója.

Véleménye szerint 2021-re egyre megfelelőbben sikerül alkalmazkodnunk a megváltozott munkakörülmények keltette nehézségekhez, ugyanakkor elindult a vezetők részéről egyfajta bizalom, felhatalmazás a munkavállalók felé, ami korábban kevésbé volt jellemző.

„A legtöbb esetben nincs szükség arra, hogy egy helyen legyenek az emberek, és ezt most már egyre többen belátják, beleértve a közigazgatási szerveket is, ahol az ügyintézéshez szintén nem szükséges, hogy a felek közös térben tartózkodjanak” – tette hozzá a szakember.

A technológiai és a kommunikációs területek a járvány előtt is tudtak távmunkában működni, mostanra azonban a különböző szolgáltatások biztosítása, a tanácsadás, a nyelvoktatás, az ügyfélszolgálatok, a kutatócsoportok, az emberek fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek átálltak online üzemmódra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS