A távmunka, az online munkavégzés tavaly még inkább felpörgette a negyedik ipari forradalomra jellemző automatizációs folyamatokat, jelentősen átrendezve a jövő munkaerőpiacát. A Krónikának nyilatkozó szakember az online munkavégzéssel járó változások következményeit ismertette.
„A személyes jelenléttel zajló megbeszélések, egyeztetések felszámolása nyomán nagy kihívást jelentett megtanulni, hogyan tudunk úgy együtt dolgozni, hogy nagy távolságokra vagyunk egymástól. A munkavégzés hatékonysága szempontjából fontos, hogyan reagálnak azok a szervezetek, amelyeknél a távmunka a járvány előtt nem volt bejáratott” – mondta a Krónikának Megyeri Mirtill, a magyarországi pályakezdők számára létrehozott Zyntern állásportál társalapítója.
Véleménye szerint 2021-re egyre megfelelőbben sikerül alkalmazkodnunk a megváltozott munkakörülmények keltette nehézségekhez, ugyanakkor elindult a vezetők részéről egyfajta bizalom, felhatalmazás a munkavállalók felé, ami korábban kevésbé volt jellemző.
„A legtöbb esetben nincs szükség arra, hogy egy helyen legyenek az emberek, és ezt most már egyre többen belátják, beleértve a közigazgatási szerveket is, ahol az ügyintézéshez szintén nem szükséges, hogy a felek közös térben tartózkodjanak” – tette hozzá a szakember.
A technológiai és a kommunikációs területek a járvány előtt is tudtak távmunkában működni, mostanra azonban a különböző szolgáltatások biztosítása, a tanácsadás, a nyelvoktatás, az ügyfélszolgálatok, a kutatócsoportok, az emberek fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek átálltak online üzemmódra.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.