Atomenergia: Magyarország és Csehország azonos álláspontot képvisel

2019. 05. 15., 18:32

Magyarország és Csehország számára is fontos az atomenergia használata – derült ki a Budapesten tartott magyar-cseh üzleti fórumon szerdán.

Süli János, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, hogy a két ország természeti adottságai hasonlóak, ezért az időjárástól függő, megújuló energia felhasználása ugyan erősödni fog, de az alaperőműveknek mindkét országban a nukleráis energiára kell épülniük. Az atomerőműveknek köszönhetően a németországinál jóval olcsóbban és jelentősen alacsonyabb széndioxid-kibocsátás mellett termelünk villamos energiát hazánkban – tette hozzá.

Süli János elmondta: a paksi atomerőmű bővítése és üzemeltetése lehet a magyar-cseh gazdasági együttműködés újabb nagy lehetősége, de a két ország érdekei az energetikán túl is azonosak. A paksi fejlesztés tenderei folyamatosan jelennek meg, az egyeztetések folytatódnak a magyar és a cseh fél között.

Karel Havlicek ipari és kereskedelmi miniszter sürgette a V4-államok közös fellépését az atomerőművek érdekében, és hozzátette, hogy várhatóan Lengyelország is egyre inkább a nukleáris energia felé fordul a szénerőművek helyett.

A cseh energiamix 50 százalékban épülhet atomenergiára, 25 százalék körüli arányban megújuló erőforrásokra, valamint körülbelül 10–10 százalékban szenet és gázt hasznosító erőművekre – fejtette ki a cseh miniszter. Az energiamix ügyében Csehország Magyarországgal azonos álláspontot képvisel, vagyis úgy véli, hogy az energiaforrások megválasztásába az EU nem szólhat bele. Úgy véli, hogy az energetika földrajzi, technológiai és biztonsági feltételektől függő, összetett kérdés, ezért teljes mértékben nemzeti hatáskörben kell maradnia.

Vladimir Dlouhy, a Cseh Kereskedelmi Kamara elnöke megjegyezte, hogy az atomenergia terén mindkét ország óriási tudást és tapasztalatot halmozott föl, így ezen a téren nem fogadhatnak el beleszólást kívülről. A V4-országok számára az energetikánál is fontosabb területnek nevezte a digitális átállást, a mesterséges intelligenciákat és a robotizációt. Véleménye szerint Közép-Európa számára ez jelentheti a felzárkózás legnagyobb esélyét a következő 3-5 évben. Amennyiben a visegrádi országok mégis lemaradnának erről, fontos fejlődési lehetőséget szalasztanának el, ezért együtt kell működniük, oktatási rendszereiket pedig át kell alakítaniuk a technológiai fejlődés követelményeinek megfelelően – figyelmeztetett.

Juraj Chmiel budapesti cseh nagykövet a rendezvényen a gazdasági kapcsolatok további erősítését sürgette, és megemlékezett arról, hogy a két ország között 100 éve köttetett az első kereskedelmi szerződés. A diplomata rendkívül jelentősnek nevezte Budapest és Prága kereskedelmi kapcsolatát, hiszen az annak ellenére haladja meg a cseh-amerikai és a cseh-orosz forgalmat, hogy nincs közös magyar-cseh határ, és a két állam lélekszáma is mindössze 10 millió körüli. Üdvözölte egyúttal azt is, hogy 2013 óta a kereskedelem volumene 5,8 milliárd euróról 9 milliárd euróra nőtt, ezzel Magyarország a csehek 10. legfontosabb külkereskedelmi partnere.

Gaál József, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke hozzáfűzte, hogy a cseh befektetők különösen az autó- és gépipar területén, a telekommunikációban és az élelmiszeriparban aktívak Magyarországon, míg a magyar vállalatok Csehországban elsősorban gyógyszeripari és energetikai befektetésekkel jelenhetnek meg. Az együttműködés új területe a védelmi ipar, amely nem csupán üzleti, hanem bizalmi kérdés is a két állam között.

Csehország a 6. legfontosabb kereskedelmi partner Magyarországon, az itt működő 316 cseh vállalat 4500 munkavállalót foglalkoztat. A két ország közötti áruforgalom 10 százalékkal bővült tavaly. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS