Atomenergia: Magyarország és Csehország azonos álláspontot képvisel

2019. 05. 15., 18:32

Magyarország és Csehország számára is fontos az atomenergia használata – derült ki a Budapesten tartott magyar-cseh üzleti fórumon szerdán.

Süli János, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter hangsúlyozta, hogy a két ország természeti adottságai hasonlóak, ezért az időjárástól függő, megújuló energia felhasználása ugyan erősödni fog, de az alaperőműveknek mindkét országban a nukleráis energiára kell épülniük. Az atomerőműveknek köszönhetően a németországinál jóval olcsóbban és jelentősen alacsonyabb széndioxid-kibocsátás mellett termelünk villamos energiát hazánkban – tette hozzá.

Süli János elmondta: a paksi atomerőmű bővítése és üzemeltetése lehet a magyar-cseh gazdasági együttműködés újabb nagy lehetősége, de a két ország érdekei az energetikán túl is azonosak. A paksi fejlesztés tenderei folyamatosan jelennek meg, az egyeztetések folytatódnak a magyar és a cseh fél között.

Karel Havlicek ipari és kereskedelmi miniszter sürgette a V4-államok közös fellépését az atomerőművek érdekében, és hozzátette, hogy várhatóan Lengyelország is egyre inkább a nukleáris energia felé fordul a szénerőművek helyett.

A cseh energiamix 50 százalékban épülhet atomenergiára, 25 százalék körüli arányban megújuló erőforrásokra, valamint körülbelül 10–10 százalékban szenet és gázt hasznosító erőművekre – fejtette ki a cseh miniszter. Az energiamix ügyében Csehország Magyarországgal azonos álláspontot képvisel, vagyis úgy véli, hogy az energiaforrások megválasztásába az EU nem szólhat bele. Úgy véli, hogy az energetika földrajzi, technológiai és biztonsági feltételektől függő, összetett kérdés, ezért teljes mértékben nemzeti hatáskörben kell maradnia.

Vladimir Dlouhy, a Cseh Kereskedelmi Kamara elnöke megjegyezte, hogy az atomenergia terén mindkét ország óriási tudást és tapasztalatot halmozott föl, így ezen a téren nem fogadhatnak el beleszólást kívülről. A V4-országok számára az energetikánál is fontosabb területnek nevezte a digitális átállást, a mesterséges intelligenciákat és a robotizációt. Véleménye szerint Közép-Európa számára ez jelentheti a felzárkózás legnagyobb esélyét a következő 3-5 évben. Amennyiben a visegrádi országok mégis lemaradnának erről, fontos fejlődési lehetőséget szalasztanának el, ezért együtt kell működniük, oktatási rendszereiket pedig át kell alakítaniuk a technológiai fejlődés követelményeinek megfelelően – figyelmeztetett.

Juraj Chmiel budapesti cseh nagykövet a rendezvényen a gazdasági kapcsolatok további erősítését sürgette, és megemlékezett arról, hogy a két ország között 100 éve köttetett az első kereskedelmi szerződés. A diplomata rendkívül jelentősnek nevezte Budapest és Prága kereskedelmi kapcsolatát, hiszen az annak ellenére haladja meg a cseh-amerikai és a cseh-orosz forgalmat, hogy nincs közös magyar-cseh határ, és a két állam lélekszáma is mindössze 10 millió körüli. Üdvözölte egyúttal azt is, hogy 2013 óta a kereskedelem volumene 5,8 milliárd euróról 9 milliárd euróra nőtt, ezzel Magyarország a csehek 10. legfontosabb külkereskedelmi partnere.

Gaál József, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke hozzáfűzte, hogy a cseh befektetők különösen az autó- és gépipar területén, a telekommunikációban és az élelmiszeriparban aktívak Magyarországon, míg a magyar vállalatok Csehországban elsősorban gyógyszeripari és energetikai befektetésekkel jelenhetnek meg. Az együttműködés új területe a védelmi ipar, amely nem csupán üzleti, hanem bizalmi kérdés is a két állam között.

Csehország a 6. legfontosabb kereskedelmi partner Magyarországon, az itt működő 316 cseh vállalat 4500 munkavállalót foglalkoztat. A két ország közötti áruforgalom 10 százalékkal bővült tavaly. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 04., 09:17
Azt hiszem, kezdő munkavállalóként nincs fontosabb feladatunk, mint találni egy jó főnököt és tanulni tőle. Örülök, hogy nekem annak idején ez megadatott – mondta az Üzletemnek Jancsár Gergely, az SAP Közép-Kelet-Európai Régiójának fenntarthatósági vezetője.
2022-08-08 12:19:08
Látványos bővülés vár a villanyautók piacára az uniós piacokon, a tervek szerint ugyanis 2035-től várhatóan csak elektromos autókat lehet értékesíteni. Magyarországon 2020 májusa óta megháromszorozódott a tisztán elektromos személyautók száma, igaz, a teljes autóparkhoz képest még marginális az arányuk.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS