Akár 270 ezer céget is felszámolhatnának Romániában

2019. 09. 13., 14:45

A román Országos Adóhatóság felszámolná azokat a cégeket, amelyek nettó vagyona két egymást követő évben kisebb, mint a törzstőkéjük fele. A romániai vállalkozások 39 százaléka van ebben a helyzetben.

Romániában egy cég nettó vagyona nem lehet kevesebb, mint az alaptőke fele. Ha pedig ezt az előírást a vállalkozás két egymást követő évben nem tartja be, az érintett felek, így az adóhatóság is, kezdeményezhetik a felszámolását – írja a Krónika.

A gyakorlatban azonban ez nem valósult meg, a vállalkozások jelentős része továbbra is a jogszabály által előírt minimumnál kevesebb nettó vagyont jelentett, ám ez nem járt semmilyen következménnyel.

Az EY Románia összesítése szerint 2016-os évre a romániai aktív cégek 46 százaléka, míg 2017-es évre a 39 százalék jelentett a törvényesnél kevesebb nettó vagyont, ami számításaik szerint 270 ezer vállalkozást jelent.

Ha a cég a tulajdonosnak, a részvényeseknek tartozik, akkor ezt az adósságot részvénnyé kellene alakítani, és ezzel növelni a törzstőkét.

„Nem életszerű, és furcsa, ha egy cég a könyvelési adatok szerint évekig veszteséges, mégis működik, mert a tulajdonosok folyamatosan teszik bele a saját pénzüket” – vallja Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ennek a jelenségnek a hátterében az állhat, hogy ezek a cégek valójában feketéznek, pénzt mosnak, és nem fizetnek adót.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS