A hazai húsfogyasztás mellett kampányolnak Szlovákiában

2019. 02. 01., 19:15

Gabriela Matečná szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter felszólította a fogyasztókat, hogy egyenek szlovák húst, amelyet a legelőtől az asztalig ellenőriznek.

„Szlovákiában a nap 24 órájában ott van az állatorvos az állatok levágásánál, aki ellenőrzi a behozott állatokat és azok húsát“ – mondta Gabriela Matečná.

Milan Lapšanský, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszeripari és kereskedelmi osztályának vezérigazgatója elmondta, hogy Szlovákiában évente mintegy 27 000 tonna marhahúst termelnek, további 12 000 tonnát pedig más országokból – többek között Németországból, Csehországból, Lengyelországból, Hollandiából és Írországból – hoznak be.

Lapšanský szerint a legnagyobb veszélyt a határ menti területek, az engedély nélküli üzemek és a piacokon teherautókból árusítók jelentik – írja a hirek.sk.

A veszélyes hús az azt elfogyasztónál szalmonellafertőzést, Pasteurella-fertőzést, klamidiózist, paratuberkulózist, parazitikus megbetegedéseket okozhat.

Jozef Bíreš, az Állami Állat-egészségügyi és Élelmiszer-felügyelet igazgatója bejelentette, hogy csaknem 300 kilogramm kockázatos eredetű lengyel marhahús került a szlovák éttermekbe és iskolákba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS