260 millió euróért lett a Coca-Coláé a Bambi

2019. 02. 20., 14:00

Átveszi a Coca-Cola Hellenic Bottling Company a vezető szerbiai édesipari vállalatot, a požarevaci Bambit a Mid Europa partners londoni székhelyű beruházási alaptól. A tranzakció értéke 260 millió euró.

A vállalatfelvásárlási folyamat várhatóan 2019 második negyedében fejeződik be – közölte Coca-Cola HBC. Ezzel a Bambi újabb fejlődési lehetőségekhez jut Szerbiában és a térségben, valamint kiegészítő termékkategóriákkal bővülhet.

Zoran Bogdanović, a Coca-Cola HBC AG főigazgatója kijelentette, hogy az akvizíció jó alkalom a termékskála kiegészítésére. Szerinte a Bambi legnagyobb értékei közé tartozik az erős áruelosztó hálózat – írja a Magyar Szó.

Svetoslav Atanasov, a szerbiai és montenegrói Coca-Cola HBC vezérigazgatója úgy értékelte, hogy Szerbia rendkívül attraktív helyszín a külföldi beruházók számára.

A Bambi legismertebb termékmárkái közé tartozik a Plazma, a Wellness, a Zlatni pek és a Josh.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS