Világhírű Cloud és Big Data szakértő tart előadást Magyarországon

Világhírű Cloud és Big Data szakértő tart előadást Magyarországon
2022. 06. 10., 22:03

Biztonságtudomány, mesterséges intelligencia, autonóm rendszerek, karbonsemleges megoldások, valamint a nemzetközi pályázati partnerségek és kutatási együttműködések elősegítése a központi témái a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) Innovációs Napjának. A június 16-ai és 17-ei balatonfüredi esemény kiemelt előadója Thierry Klein, a Nokia Bell Labs elnöke.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovációs Napjának kiemelt célja, hogy bemutassa az egyetemen zajló nagyvállalatokkal közös fejlesztéseket, a legújabb kutatási eredményeket, valamint konkrét projektek eredményein keresztül ismertesse az egyetemben rejlő, nemzetgazdasági szinten is jelentős innovációs potenciált. A rendezvény bepillantást enged az innovációs trendekbe, illetve az aktuális ipar-egyetem kutatási együttműködésekbe is.

Az esemény keynote előadója Thierry Klein a Bell Labs Solutions Research és a Nokia Bell Labs elnöke, aki korábban egy olyan globális kutatócsoportot vezetett, amely a következő ipari forradalomnak tekinthető felhőrobotikát, drónokat, a kép- és adatelemzést és az 5G hálózati technológiák által lehetővé tett automatizálás eszközeit vizsgálta. Az ipari együttműködéseken alapuló üzletteremtés jövőjéről szóló előadásában ismerteti az előttünk álló technikai és üzleti kihívásokat, valamint az ipari metaversum elősegítésének lehetőségeit.

Az Innovációs Napon a BME FIEK szervezeti egységeként működő Zéró Karbon Központ is bemutatja tevékenységét. Az intézmény a magyar zöldgazdaság fejlesztése és a 2050-es klímasemlegességi célkitűzések elérése érdekében jött létre. A Központ a siker érdekében az összes ágazatot megszólítja, kiemelt célja a villamosenergia-szektor dekarbonizációja és digitalizációja, a megújuló energiatermelési technológiák erősítése és a közlekedés zöldítése. Megismerhetjük a jelenlegi ipar-egyetem együttműködési projekteket, és bepillantást nyerhetünk a BME Nemzeti Laborok tevékenységébe is, legyen szó mesterséges intelligenciáról, autonóm rendszerekről, kvantuminfomatikáról, gyógyszerkutatásról, vízbiztonságról vagy épp megújuló energiáról.

Közel 100 milliárd eurós kutatási és innovációs keretprogramot indított az Európai Bizottság 2021-ben, „Horizon Europe” néven. A keretprogram 7 éve alatt több ezer pályázati felhívás jelenik meg az európai kutatás legizgalmasabb témáiban az innovatív műanyagoktól, az áttörést jelentő orvosi technológiákon át az önvezető autókig.  Az új kutatási témák új partnerkeresési stratégiát igényelnek, ezért a Műegyetem a magyar egyetemek közül elsőként szervez nemzetközi matchmaking rendezvényt.

A június 17-i angol nyelvű hibrid esemény fő célja a nemzetközi pályázati partnerségek és kutatási együttműködések elősegítése. A Kompetenciavásáron a BME kutatói lehetőséget kapnak bemutatkozó research pitchek tartására, majd úgynevezett, breakout roomokban beszélgethetnek a kutatásuk iránt érdeklődőkkel. A szervező célja, hogy élményszerűvé és könnyűvé tegye a kapcsolatépítést akár egy teljesen kezdő pályázó részére is, így lehetőséget ad a komoly szakmai beszélgetésre és a közös ötletelés megkezdésére egyaránt.

Az online networkinget a szakmai eseményre történő regisztrációt követően egy mobiltelefonon és táblagépen is elérhető applikáció segíti, mely lehetővé teszi a résztvevők számára virtuális business cardok kicserélését, közvetlen üzenetváltást más résztvevőkkel, kutatói csoportok alkotását, vagy spontán online találkozók (meetupok) szervezését is.

A BME Innovációs Nap és Kompetenciavásár eseményei minden érdeklődő számára online is követhetőek.

Regisztráció és program: https://innovacio.bme.hu/innovacios-nap/

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS