Pest megye felfedezésére invitál egy új kiadvány

2020. 04. 25., 17:30

Pest megye 20 építészeti és természeti kincsét mutatja be a Pest megyei értékeink, barangolások a Börzsönytől a Tápió mentéig című új kiadvány.

A kötet egy olyan sorozat második darabja, amely Pest megye természeti, építészeti, kulturális értékeiből válogat – mondta Ambrus András, a könyvet kiadó Pest Megyei Önkormányzati Hivatal sajtófőnöke.

A bemutatott 20 érték egyfajta keresztmetszet, amely lefedi az egész régiót és megmutatja a megye táji, történeti, kulturális sokszínűségét. Vannak közöttük olyan értékek, amelyek országosan ismertek, például a Gödöllői Királyi Kastély, a zsámbéki középkori templomrom vagy a mogyoródi Hungaroring. Emellett olyanok is szerepelnek a kiadványban, amelyekre talán kevesebb figyelem jutott, például a tápiószelei Blaskovich Múzeum, a különleges formájú Csergezán Pál-kilátó, a ráckevei szerb templom vagy a márianosztrai Kopasz-hegy.

Ezek megismerésére olyan tematikus túrákat, kirándulásokat is lehet majd szervezni, amelyeken egyszerre fedezhető fel például Hévízgyörk és Gödöllő, Szob és Márianosztra vagy Biatorbágy, Páty és Zsámbék, de Budajenő és a Nagy-Kopasz sem esik messze egymástól. Hosszabb időt érdemes szánni a híres ceglédi református nagytemplom vagy a kisoroszi szigetorr esetleg a gödi Duna-part felkeresésére.

A megyei értéktár 2013 óta gyűjti a kiemelkedő szellemi, anyagi, természeti, közösségi értékeket. Jelenleg a megye 74 településéről 235 érték szerepel az értéktárban. Különlegességük, a magyar nemzeti kultúrában és Pest megye életében betöltött szerepük indokolttá teszi, hogy nemcsak szakmai körök, hanem a széles nyilvánosság számára is ismertté, ismertebbé váljanak. A kiadvány letölthető a megye honlapjáról. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS