Október 31-ig lehet jelentkezni az AIPM Betegszervezeti Akadémiájára

2023. 10. 20., 19:20

Betegszervezeti Akadémia indításával segíti a hazai betegszervezetek fejlődését és nemzetközi kapcsolatteremtését az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM). A mintegy 200 aktív hazai betegszervezet kétharmada nemcsak a betegségmegelőzés, de az ellátásszervezés és a betegútmenedzsment területén is aktív – derül ki a szervezet kutatásából.

Október 31-ig jelentkezhetnek a hazai betegszervezetek az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által szervezett Betegszervezeti Akadémiára, ami komplex fejlesztési programot kínál a betegek érdekeit képviselő szervezetek fejlődésére és megerősítésére. Az AIPM célja, hogy a betegszervezetek szakmai munkájának támogatásán keresztül kézzelfogható támaszt nyújtson a betegséggel élőknek.

A hiánypótló feladatokat is ellátó betegszervezetek gyakran küzdenek kapacitási nehézségekkel, hiányt szenvednek szakemberekben, önkéntesekben és anyagi forrásokban is. A Magyarországon működő betegszervezetek ugyanakkor rendkívül fontos szerepet töltenek be a hiteles és pontos betegtájékoztatásban.

Amint az AIPM megbízásából a közelmúltban készített kutatásból kiderült, bár a betegszervezetek alaptevékenysége az edukáció, a válaszadók mintegy 75 százaléka tudományos konferenciákat, szakmai napokat is szervez, kétharmaduk pedig prevenciós tevékenységet is végez. Ugyancsak fontos feladatuknak tekintik a közösségépítést, és minden második szervezet betegjogi kérdésekben is segítséget nyújt tagjainak.

„A betegszervezetek óriási terhet vesznek le az egészségügyi ellátórendszerről, hiszen ez az évi több tízezer munkaóra a számok nyelvén több milliárd forintot jelent – hangsúlyozta dr. Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója. – Ennél is fontosabb azonban részvételük a tájékoztatásban és a megelőzésben, hiszen a magyarok egészsége uniós összehasonlításban sajnos rosszabb az átlagosnál. A betegszervezetek nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a betegeknek, ezért az AIPM elkötelezett az aktív együttműködés mellett.”

Az AIPM a partneri együttműködés keretében feladatának tekinti a betegszervezetek kompetenciafejlesztését, a novemberben induló akadémia a közös fejlődés legújabb fóruma lesz. A képzések célja keretrendszer kialakítása, a betegszervezetek stabil, folyamatos működésének elősegítése többek között a szakmai hitelesség, a közösségépítés, valamint a nemzetközi kapcsolatrendszer erősítésén keresztül.

A Betegszervezeti Akadémia gyakorlati segítséget nyújt a vezetőképzésben, jogi, pénzügyi, orvoskommunikációs ismeretekkel készít fel a szervezet professzionális menedzselésére. A résztvevők olyan gyakorlati kérdésekben is tanácsokat kapnak például, mint a költségvetés készítése. A kapcsolat nem ér véget a képzés lezárultával: az akadémia programja az utánkövetést, épülő alumni közösséget és a tervek szerint mentorprogramot is magában foglalja.

Dr. Szalóki Katalin hozzátette: európai összehasonlításban kivételes a hazai betegszervezetek aktivitása az ellátásszervezés és a betegútmenedzsment területén is (66 százalékuk említette a felmérésben), hiszen ez nem tartozik a klasszikus feladataik közé. Rámutatott: érdemes lenne több figyelmet fordítani a betegszervezetek klinikai vizsgálatokban betöltött szerepére is, hiszen jelenleg csak a szervezetek egyharmada vesz részt ilyenben.

Az akadémia első évfolyamán 10, a szakmai zsűri által kiválasztott betegszervezet vehet részt. A képzés november és március között zajlik Budapesten. A kurzus minden jelentkező számára nyitva áll; a betegszervezetek mérettől, taglétszámtól függetlenül jelentkezhetnek; azok is, amelyek még nem rendelkeznek gyakorlati tapasztalatokkal.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS