Minél több vörös szőnyeges filmpremier házigazdája lenne Magyarország

2020. 10. 05., 18:15

Együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Nemzeti Filmintézet. A megállapodás célja a filmes turizmus fejlesztése, a külföldi produkciók magyarországi forgatásának ösztönzése és a Magyarországon forgatott nemzetközi produkciók minél hatékonyabb összekapcsolása az általános turisztikai országmárka építéssel – közölte az MTÜ az MTI-vel hétfőn.

A közlemény szerint a magyar filmipar fellendítése nem csupán nemzetgazdasági hozzájárulása, hanem országimázs építő hatása miatt is nemzeti érdek.

„Különösen erős turisztikai imázsépítési lehetőséget jelent, amikor Budapest és Magyarország szerepel a filmvásznon, bemutatva hazánk kulturális értékeit” – írta közleményében az MTÜ.

Kitértek arra is: a külföldi filmstábok számára ideális forgatási helyszín Magyarország a felkészült szakemberek, a fejlett infrastruktúra, a tájak, a városok változatossága miatt.

A két szervezet szerint kiemelt törekvés az is, hogy Magyarország a jövőben minél több „vörös szőnyeges” esemény, filmbemutató házigazdája legyen. Az európai filmpremierek helyszíne jellemzően London egy ikonikus mozija, így „egy-egy premiert Budapesten rendezni már önmagában is pozícionáló értékkel bír”.

A filmes turizmus és a turisztikai imázsépítés összekapcsolására kiváló példa a Gemini Man című film 2019-es vörös szőnyeges közönségbemutatója – amelyen Will Smith mellett Ang Lee és Jerry Bruckheimer is részt vett – és a hozzá kapcsolódó háromnapos eseménysorozat, amely új szemszögből mutatta be Budapestet.

A közlemény idézi Káel Csabát, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost, az NFI igazgatóságának elnökét, aki elmondta, hogy a filmipar Magyarországnak óriási hasznot hoz, tavaly a magyar filmgyártás rekordot döntött, a közvetlen filmgyártásra fordított összeg elérte 164 milliárd forintot.

„Minden egyes nálunk forgatott produkció azonban további bevételeket hoz, a nemzetközi sztárok jelenléte pedig hatalmas PR-értékkel bír” – fogalmazott Káel Csaba.

Kiemelte: a megállapodás célja, hogy a filmipar és a turizmusért felelős intézmények hatékony együttműködésével Magyarországot biztonságos forgatási helyszínként és turisztikai célpontként egyaránt népszerűsítsék. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS