Harmadik alkalommal indít egyetemi ötletversenyt az Agrárkamara

2021. 03. 18., 10:45

Az agráriumban fellelhető problémákra keresi a megoldásokat a NAK TechLab Egyetemi Ötletversenye. A program fő célja a mezőgazdaságban kiaknázatlan lehetőségek feltárása, valamint az agrárium vonzóbbá tétele a fiatalok számára. A versenyre a mezőgazdaság hatékonyságának növelését célzó innovatív ötlettel vagy prototípussal lehet jelentkezni, 2021. április 11-ig.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal harmadik alkalommal hirdeti meg a NAK TechLab Egyetemi Ötletversenyt. A májusban megrendezésre kerülő ötletverseny kiemelt célja a felsőoktatásban tanuló fiatalok megszólítása, illetve az agráriumban fellelhető problémákra adott innovatív megoldások beépítése a hazai mezőgazdaságba, ezzel is segítve a szektor digitalizációs folyamatait.

„Napjainkban a magyar agrárium előtt álló egyik legnagyobb kihívás a generációváltás kérdése. A NAK a gazdák, a magyar agrárium és mindannyiunk jövője érdekében komoly hangsúlyt fektet a fiatalok ösztönzésére, támogatására. Ez hívta életre a NAK TechLab Egyetemi Ötletversenyt, melynek egyik fő célja, hogy vonzóbbá tegye az agráriumot a fiatalok számára. A verseny motiválni tudja az egyetemistákat és a fiatal pályakezdőket, hogy az agrárium területén kezdjenek el tevékenykedni, innovatív ötleteket megfogalmazni és megvalósítani” – mondta a programról Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Az elmúlt két évben számtalan olyan fiatal is kedvet érzett ahhoz, hogy innovatív elképzelésével megoldást találjon a hazai mezőgazdaság kihívásaira, aki nem agrár szakirányon folytatja tanulmányait; a korábbi ötletversenyekre jelentkezők 60%-a nem agrár területről érkezett.
A szervezők olyan 2-4 fős, felsőoktatásban tanulók vagy fiatal pályakezdők alkotta csapatok jelentkezését várják, akik érdeklődnek az agrárgazdaság innovációs kihívásai és az agrárium iránt. A versenyre két kategóriában, ötlettel vagy prototípussal lehet jelentkezni. A beválogatott versenyzők a döntőt megelőzően online szakmai segítséget kapnak üzletfejlesztési és mezőgazdasági szakértő mentoroktól.

A döntőre 2021. május 6-án kerül sor, melyen a versenyzőket szakmai zsűri értékeli. A megmérettetés a szakmai fejlődésen túl értékes nyereményeket tartogat; a fődíj mindkét kategóriában 300.000 forint értékű utalvány elektronikai eszközvásárláshoz, de agrárszakmai mentorálás, vagy például konferenciabelépő is szerepel a nyeremények között.

A verseny az arra érett csapatok számára lehetőséget nyújt a szeptemberben induló NAK TechLab inkubációs programban való részvételre.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS