„Európai Mézes Reggeli – Legyen minden nap mézes nap”

2022. 11. 18., 19:47

Elindult az Európai Mézes Reggeli kampány, amely során mintegy 900 iskolába és óvodába, 170 ezer gyerekhez juttatnak el mézet az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) tagjai.

A siófoki Beszédes József Általános Iskolában pénteken tartott nyitórendezvényen Nagy István agrárminiszter (képünkön) elmondta: Magyarországon 20 ezer méhész gondoz 1,2 millió méhcsaládot, a pici állatok teszik termékennyé a körülöttünk lévő világot. Felhívta a figyelmet: ha a méhek nem lennének, a polcokról minden hatodik termék eltűnne.

Az „Európai Mézes Reggeli – Legyen minden nap mézes nap” című program Szlovéniában indult 2007-ben, a kezdeményezéshez Magyarország 2014-ben csatlakozott. A program célja felhívni a figyelmet a mézfogyasztás egészséges táplálkozásban betöltött szerepére és a méhek jelentőségére.

Az eseményen részt vett Marjan Cencen, a Szlovén Köztársaság nagykövete is, aki elmondta: örömmel látják, hogy Magyarország  partner a mézfogyasztást népszerűsítő kampányban. Hangsúlyozta, hogy a helyi virágból készült méz fogyasztásának növelésével a helyi termelőket is támogatjuk.

Bross Péter, az OMME elnöke elmondta: idén az aszály ellenére igen jó évet zárnak a méhészek. Mivel azonban máshol is jó volt a termés, pillanatnyilag nehéz értékesíteni a terméket az uniós mézpiacon, amelyet a kínai és az ukrán termékek uralnak. Tájékoztatása szerint Magyarországon évente átlagosan 25 ezer tonna mézet állítanak elő, amiből mintegy 10 ezer tonnányit igényelnek a hazai fogyasztók. Harminc éve a magyarok fejenként évente 20 dekagramm mézet fogyasztottak, ma már több mint egy kilogrammot, de van még hova fejlődni. Az egyesület elnöke kitért arra, hogy a méheket sok minden veszélyezteti, így a vegyszerek és a klímaváltozás. A 30–40 évvel ezelőtti állapothoz képest 30–40 százalékkal kevesebb méh van a kaptárakban májusban, akácvirágzáskor, és az egyedek élettartama is rövidült. A méhek védelme érdekében növelni kell a biodiverzitást, és ahol lehet, méhlegelőt létesíteni. Ez az új agrárpolitikának is célja, de kell 5–10 év, hogy ennek a jótékony hatásait érzékelni lehessen.

Mészáros Dezső, a kampányt támogató Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a klímaváltozás méhekre gyakorolt hatását már a gyümölcslétermelők is érzékelik. Ezért idén tavasszal a siófoki cég a méhészek szakmai egyesületének támogatásán túl méhlegelőt létesített a területén, és kampányokat is tart. (MTI)

Fotó: Fekete István

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS