Ennyien tudják, hogy mivel foglalkozik a dietetikus

2020. 05. 31., 12:00

A jövő héten lesz a Dietetikusok hete. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szakmájuk sokszínűsége mellett azt szeretné bemutatni, hogy milyen segítséget tudnak adni a helyes táplálkozás, valamint az egyes betegségek kezelésében szerepet játszó diéták szakszerű kialakításához. Facebook-kampányuk célja, hogy tudatosítsák a lakosságban: a táplálkozással kapcsolatos kérdésekkel érdemes a dietetikusokhoz fordulni, mert ennek a területnek ők a szakemberei.

A dietetikusokat a felsőoktatásban képzik és táplálkozástudományból szereznek diplomát. A terápiás dietetikusok kórházakban, szakrendelőkben, esetleg magánpraxisban olyan betegek étrendjét állítják össze, akiknek kezeléséhez speciális diétára van szükség. Dietetikusok vezetik a kórházak élelmezési osztályait és sok óvodában, bölcsődében, iskolában is ők gondoskodnak a megfelelő élelmezésről. Vannak, akik tudományos- és kutatómunkát végeznek, egyetemeken oktatnak, mások az élelmiszeripar fejlődését segítik szaktudásukkal.

Magyarországon a főiskolai képzés negyvenöt évre tekint vissza, a dietetikusi végzettséget négy év tanulás után lehet megszerezni. A diploma három területre ad jogosítványt: megelőzés, élelmezésvezetés és klinikai dietetika. A dietetikusok szakmai szervezete, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ), csaknem harminc éve képviseli és fogja össze a szakmát.

Az internetező hazai felnőtt lakosságot reprezentáló 2018-as kutatásból az derült ki, hogy a megkérdezettek többsége (61 százaléka) tudja, mivel foglalkozik egy dietetikus, a táplálkozással kapcsolatos kérdéseikkel elsősorban hozzájuk fordulnának. Döntő többségük (89 százalék) a dietetikusok véleményét és tanácsait tartja a leghitelesebbnek és legérthetőbbnek.

Ugyanakkor a táplálkozási tanácsadás szóra a Google 653 000 találatot ad ki néhány másodperc alatt. Az információk tömegében nehéz kiigazodni, ezért gyakran dietetikusi végzettséggel nem rendelkezőkhöz fordulnak tanácsért, nem beszélve a celebek és influencerek életmódra gyakorolt hatásáról, ami sokszor igen káros.

Mindeközben az is bizonyított, hogy a táplálkozási tanácsadás szorosabb beillesztése az alapellátásba számos gazdasági és közegészségügyi előnnyel járhatna. A szakszerű alapokon nyugvó, megfelelő táplálkozás ugyanis csökkenti az étrenddel összefüggő betegségek kockázatát és kialakulását, ideértve az elhízást, a cukorbetegséget, a szív-érrendszeri betegségeket, és ezzel mérsékelni lehetne az egészségügyi ellátás költségeit is.

Nemzetközi kutatások igazolják, hogy minden egyes táplálkozási tanácsra költött euró 14-63 euró megtakarítást jelent a társadalom számára, nem beszélve az egyén egészségéről, életminőségéről és jó közérzetéről.  

Európában 35 ezer dietetikus dolgozik, a táplálkozástudomány pedig egyre népszerűbb szakma, ami jó hír az egészségügy és a lakosság számára is. Mégis egyelőre még nem állandó szereplői az egészségügyi rendszereknek, és a WHO európai országainak felében még mindig nincsenek jelen.

Többek között ezen a helyzeten szeretne változtatni a Dietetikusok hete nemzetközi kezdeményezés, amihez a hazai szakmai szervezet is csatlakozott. Jövő keddtől öt napon át egy-egy hasznos bejegyzéssel népszerűsítik szakmájukat a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége – Terítéken az egészség Facebook oldalukon.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS