Uniós források az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és az energiaszektor modernizációjának támogatására

2020. 07. 08., 18:15

Több mint 50 hazai energetikai és ipari szolgáltató, illetve az Európai Bizottság képviselőinek részvételével online tájékoztató napot tartott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2020. július 7-én, amelyen bemutatták a zöldgazdaság-fejlesztést uniós forrásokból támogató Innovációs Alapot és Modernizációs Alapot.

Magyarország klímavédelmi céljai a koronavírus-járvány ellenére változatlanok, a gazdaság és a munkahelyek védelme mellett is. Továbbra is cél, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges, széndioxid-kibocsátásmentes legyen.

Innovációs Alap

Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az eseményen ismertette az aktuális hazai, uniós és nemzetközi klímapolitikai célkitűzéseket, valamint az új finanszírozási eszközök nyújtotta lehetőségeket. Kiemelte, hogy az Innovációs Alap forrásaira az energiaigényes iparágakban innovatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákat és folyamatokat tartalmazó projektjavaslatokkal, a szén-dioxid-intenzív termékeket helyettesítő termékekkel, szén-dioxid leválasztást és felhasználást, valamint szén-dioxid leválasztást és tárolást megvalósító projekttel, valamint innovatív megújuló energiaforrások alkalmazásával és energiatárolást megvalósító projektekkel lehet pályázni.

Az Európai Bizottság által meghirdetett Innovációs Alap 2020 és 2030 között várhatóan összesen 10 milliárd eurós keretösszeggel, 60 százalékos támogatási intenzitással, vissza nem térítendő támogatások formájában kívánja támogatni az innovatív, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák első nagyméretű demonstrációs projektjeit. A cél az, hogy ezek a demonstrációs fázisból piacképes technológiává válhassanak.

Az első felhívást 2020. július 3-án hirdette meg az Európai Unió 1 milliárd eurós kerettel, amelyre 2020. október végéig lehet jelentkezni 7,5 millió euró feletti projektekkel. A kis léptékű (7,5 millió euró alatti) projektek az év végén megjelenő felhívásra nyújthatók be. Az eredményhirdetés 2021. második felében várható.

Modernizációs Alap

A másik fontos pénzügyi forrás a Modernizációs Alap, amelyet az EU Kibocsátás-kereskedelmi rendszeréből finanszíroznak oly módon, hogy elárverezik az összes kibocsátási egység 2 százalékát –hívta fel a résztvevők figyelmét Kaderják Péter.

A Modernizációs Alap célja az energiahatékonyság előmozdítása, valamint az energiaszektor modernizációja az Európai Unió 10 keleti tagállamában. Az alap leginkább olyan beruházásokhoz fog támogatást nyújtani, amelyek célja a megújuló energiaforrások felhasználásával történő energiatermelés vagy -felhasználás, az energiahatékonyság növelése, az energiatárolás javítása, valamint az energiahálózatok modernizálása. Így a szilárd fosszilis tüzelőanyagot felhasználó energiaprojekteket nem lehet majd az alapból támogatni. Az első pályázati felhívás meghirdetése 2021-ben várható. (ITM Kommunikáció)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS