Újabb 12 önkormányzat nyert el támogatást bölcsődére Pest megyében

2020. 11. 05., 10:00

Újabb 12 Pest megyei önkormányzat nyert el támogatást bölcsődefejlesztésre, mintegy 3,5 milliárd forint értékben – tájékoztatta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára az MTI-t.

A Pest megyei támogatási program keretében ezzel az elmúlt 2 évben összesen 15 milliárd forint hazai forrásból 75 bölcsődefejlesztési pályázat nyert el támogatást, ezzel több mint 2000 új bölcsődei férőhely létesül a megyében – hangsúlyozta az államtitkár.

A koronavírus második hullámának idején az emberi élet védelme és a gazdaság újraindítása mellett kiemelten fontos a családok támogatása. A kormány nemcsak adókedvezménnyel, és egyéb közvetlen támogatással, például az ingyenes étkezés és tankönyv biztosításával segíti a családokat, hanem a bölcsődefejlesztési beruházások támogatásával is.

Rákossy Balázs emlékeztetett: a Családvédelmi akcióterv keretében is meghatározott cél, hogy 2022-ig teljes bölcsődei ellátás valósuljon meg Magyarországon, így a Pest megyei támogatási programban is kiemelt szerepet kapott a bölcsődei fejlesztés. Ezt szerinte az is indokolja, hogy az országban itt a legmagasabb a születésszám és a legnagyobb a 3 év alatti gyermekek aránya.

A tavaly már sikerrel lezárult, első körös Pest megyei bölcsődefejlesztési pályázat keretében 51 bölcsőde fejlesztésére került sor mintegy 9 milliárd forint összegben, és a nagy igényre való tekintettel a tárca második körben is lehetőséget adott az önkormányzatok számára újabb pályázatok benyújtására. A felhívásra több mint négyszeres volt a túligénylés, így az eredeti 2,5 milliárdos keretösszeget további 3,5 milliárd forinttal emelte meg a Pénzügyminisztérium.

A pályázaton ezúttal Újszilvás, Őrbottyán, Dunaharaszti, Tápiószecső, Szentlőrickáta, Kocsér, Nyáregyháza, Pánd, Cegléd, Kakucs, Dány, Göd önkormányzatai nyertek.

A pályázati felhívás ezúttal is a férőhelyhiánnyal küzdő önkormányzati tulajdonú bölcsődék, mini bölcsődék és a többcélú óvoda-bölcsődeként működő intézmények férőhelybővítését, férőhelyeinek fejlesztését célozta. A konstrukció keretében felújítás esetén maximum 120 millió forint, új bölcsőde építése esetén pedig maximum 480 millió forint állami támogatásra lehetett pályázni.

A térség az uniós előírások miatt a hasonló fejlettségű megyékhez képest kevesebb uniós fejlesztési forráshoz jut, ugyanakkor az itt működő vállalkozások részéről jelentős fejlesztési igény mutatkozik, ezért a kormány 2021-ig összesen 80 milliárd forint támogatást nyújt hazai forrásból a térség fejlesztéseire – jegyezte meg Rákossy Balázs. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS