Újabb 10 milliárd forinttal támogatja a kormány a gazdaság zöldítését

2020. 12. 22., 17:00

A kormány támogatást nyújt az egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásával érintett vagy helyettesítő termékek gyártásával foglalkozó vállalkozások fejlesztéseihez. Keddtől érhető el a Klíma- és természetvédelmi akcióterv céljaihoz illeszkedő, 7 milliárd forint keretösszegű felhívás, amelyet hamarosan követ a közép-magyarországi régió cégeinek szóló, további 3 milliárd forintos kiírás – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI-vel.

A közlemény idézi György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárt, aki hangsúlyozta: a zöldítés az ipar számára nem kényszer, hanem lehetőség, hogy a nemzetközi versenyben előnyhöz jussunk. Éppen ezért a magyar kormány az elsők között döntött arról, hogy támogatja az egyszer használatos és egyes egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának betiltásában közvetlenül érintett mikro-, kis- és középvállalkozások technológiaváltását és kapacitásbővítését.

Mint mondta, közös érdek, hogy minden iparág környezetbaráttá váljon, hiszen mindannyian tiszta Magyarországot szeretnénk. A beruházásoknak köszönhetően ráadásul javul a magyar családok életminősége, és új munkahelyek jöhetnek létre.

Az ITM ismertette: a vállalkozások többek között új eszközök, gépek megvásárlásához, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakításához kaphatnak támogatást, beleértve az automatizált termelési rendszerek, gyártási technológiák, folyamatautomatizálási eszközök, szenzor- és vezérlés technológiák fejlesztését, robottechnológia alkalmazását, intelligens gyártási megoldások beszerzését.

Egy önállóan támogatható tevékenység mellett az elnyert forrás felhasználható például technológiai fejlesztést eredményező gyártási licenc, know-how beszerzésre, infrastrukturális és ingatlan beruházásra, információs technológia-fejlesztésre is.

Boros Anita, az ITM építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára a közleményben azt hangsúlyozta, hogy a kormány számára kiemelten fontos a körforgásos gazdaságra történő átállás, amelytől a teljes értéklánc megújulását várják. Az újrafelhasználásból és újrahasznosításból, a másodnyersanyagok hasznosításának technológiai megújulásából nemzetgazdasági szinten is érzékelhető eredmények származhatnak.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elsőként a környezetre legártalmasabb műanyag termékek kivezetését és a helyettesítő termékek piaci térnyerését szándékszik támogatni, emelte ki Boros Anita. „A ma megjelent felhívások is e törekvések valóra váltásához járulnak hozzá, hiszen a zöld szemléletet magukénak valló vállalkozások a fejlesztésekre elnyerhető, 20-400 millió forint közötti támogatás segítségével teljes mértékben környezetbaráttá válhatnak. A feltételesen visszatérítendő forrás a beruházás eredményességétől függően részben vagy teljes egészében vissza nem térítendő támogatássá fordulhat át” – fejtette ki.

A támogatás igénylésének előfeltétele az előminősítési folyamatban való részvétel. A cégek előminősítési kérelmeit 2021. február 1-jéig várják a znb.ifka.hu oldalon. A pályázatok benyújtására az előminősítési tanúsítvány birtokában, 2021. február 15-től 2021. március 11-ig nyílik majd lehetőség. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS