Új GINOP Plusz felhívás a láthatáron

Új GINOP Plusz felhívás a láthatáron
2024. 08. 22., 06:22

Elindult a „Hazai kutatási infrastruktúrák komplex fejlesztésének támogatása” című (GINOP Plusz 2.2.1-24) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.

A konstrukció közvetlen célja a hazai kutatási infrastruktúrák komplex fejlesztése és bővítése, elsődlegesen laborfejlesztés, kutatási eszközpark bővítés – olvasható a felhívástervezetben.

A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 26 milliárd forint, ebből a kevésbé fejlett régiókban 11 milliárd forint, Budapesten 15 milliárd forint használható fel. A forrást az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A kevésbé fejlett régiókban minimum 6, maximum 15 Budapesten minimum 18, maximum 35 támogatási kérelem számíthat támogatásra. Egy projekt minimum 300 millió forint, maximum 4 milliárd forint támogatásban részesülhet.

Támogatási kérelmet nyújthat be (a tervezet szerint november 18. és 29. között)
­– „a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. LXXVI. törvény (KFI tv.) szerinti kutatóhely és a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerint kutatótudásközvetítő szervezet irányító, felügyeleti szerve, valamint
– költségvetési szervek, költségvetési szervek jogi személyiséggel rendelkező intézményei, illetve egyéb, jogi személyiségű, részben vagy egészben állami tulajdonban lévő nonprofit szervezetek, amennyiben azok eleget tesznek a felhívástervezet 1.1 pontjában rögzített feltételeknek.

A támogatásból kötelezően megvalósítandó tevékenységek között szerepelnek az alábbiak:
– a hazai kutatási infrastruktúra fejlesztését célzó eszközbeszerzés;
– a hazai kutatási infrastruktúrához kötődő területen K+F tevékenység megvalósítása, amelyhez az eszközbeszerzés kapcsolódik;
– projektelőkészítés, projektmenedzsment, rezsi, iparjogvédelmi oltalomszerzés és annak fenntartása, szakmai megvalósításhoz kapcsolódó konferencián való részvétel, publikációs tevékenység.

„A támogatási kérelmet benyújtó szervezet(ek) vállalják, hogy a projektjük megvalósításával hozzájárulnak a hazai kutatói-fejlesztői közösség számára nemzetközileg is versenyképes kutatási, fejlesztési és innovációs szolgáltatások nyújtására alkalmas, a különböző nemzetközi kutatási együttműködésekben való hatékony részvételt lehetővé tevő, korszerű kutatási infrastruktúra létrehozásához, fejlesztéséhez elősegítve a nemzetközileg magasan jegyzett, kiemelkedő színvonalú kutatási eredmények létrejöttét. (…) A támogatott projektnek kötelezően tartalmaznia kell KFI szolgáltatást és/vagy technológia transzfer szolgáltatás nyújtását kkv-k részére” – szögezi le a kiíró.

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2024. augusztus 25-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS