Tiszta, zöld jövőt akar a Z-generáció

2018. 11. 30., 17:30

Több mint 100 pályamű érkezett az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával megvalósított környezetvédelmi reklámfilmpályázatra.

A 13-19 éves fiataloknak egyperces filmekben kellett kortársaikat környezettudatos életmódra és a szelektív hulladékgyűjtésre ösztönözni.

Hová jutunk, ha nem változtatunk?

Akár animációval vagy stop-motion technikával készült, akár rappelve vagy ismeretterjesztő stílusban adta át üzenetét, akár egy párhuzamos dimenzióban vagy egy apokaliptikus jövőben játszódott, az IKSZ pályázatára beérkezett reklámfilmek egy dolgot azonosan láttatnak: a lustaság és érdektelenség teszi tönkre leginkább környezetünket.

Ezzel szemben a fiatalok olyan jövőt akarnak maguknak, ahol nem szennyezett az ivóvíz, nem mérgező a levegő é s az ő gyermekeiknek is egészséges élete és felnőttkora lehet.

„A beküldött környezetvédelmi reklámfilmekből kiderül, hogy a mai fiatalok már sokkal környezettudatosabbak, mint a felnőttek. Műveikben azt üzenik, hogy mindenkinek kötelessége óvni Földünket, ezért gondolkodjunk globálisan, de cselekedjünk lokálisan, amely megközelítésnek legelemibb része a szelektív hulladékgyűjtés – mondta Baka Éva, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója.

„Örömmel tapasztaltuk, hogy ez a generáció már tudatában vannak, hogy a hulladék értékes alapanyag amelyből újrahasznosítás után ismét hasznos eszközök válhatnak” – tette hozzá.

Reklámfilmpályázattal környezetünkért

Az IKSZ és az ITM által megvalósított környezetvédelmi reklámfilm pályázatra az ország minden részéről érkeztek nevezések. A legjobb műveket egy szakmai zsűri választotta ki, melynek tagja volt dr. Makai Martina, az ITM helyettes államtitkára, Fazekas Ildikó az Önszabályozó Reklámtestület főtitkára, illetve Regős Ábel filmrendező is.

A zsűri szavazatai alapján a pályázat győztese Balogh Máté lett, egy LEGO ember rémálmát bemutató stop-motion technikával készült, egyedülállóan kreatív reklámfilm alkotással.

A második helyezett Máté Ádám, Máté Benedek, Magyar Péter és Pusztai Lőrinc közös filmje lett, a harmadik helyet pedig a kőszegi Bersek József Általános Iskola csapata szerezte meg. A közönségszavazás alapján a legjobb filmnek járó díjat Lővei Balázs nyerte.

„Mára már országszerte 9 millió ember számára érhető el a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája, melynek használata egyéni döntés kérdése, ám ezen a döntésen környezetünk fenntarthatósága múlik. Éppen ezért óriási öröm volt látni a fiatalok lényeglátó munkáit” – mondta Makai Martina, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntartható fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára.

Az ITM „Fenntarthatóság” különdíját, egy drónt a kecskeméti Református Gimnázium tanulói, Bárdkai László és Szabó Balázs nyerte, „Körforgás” című reklámfilmjükkel.

A zsűri és a közönség által a legjobbnak ítélt film, valamint a különdíjat elnyert film készítői az IKSZ és az ITM jóvoltából lehetőséget kapnak arra, hogy egy profi filmes stábbal és professzionális eszközökkel leforgathassák kreatív ötletüket.

Az elkészült környezetvédelmi videókat társadalmi célú reklámként sugároztatja majd az IKSZ és az ITM, így a fiatalok környezetvédelmi pályamunkái hamarosan az idősebbeket is szelektív hulladékgyűjtésre ösztönözheti.

(Fotó: IKSZ)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS