Nagy István: 19 ezer támogatói döntés született két VP-programban

2022. 03. 24., 15:55

19 ezer támogatói döntés született a Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási és az ökológiai gazdálkodási programjában – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

A környezeti, éghajlat-politikai célok elérése az előttünk álló időszakban is prioritásként jelenik meg, ezért az Agrárminisztérium minden lehetséges módon segíteni kívánja a környezetkímélő gazdálkodási gyakorlatok elterjedését – mondta az agrárminiszter.

Az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Program (VP) „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” és „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” című 2021-ben megjelent pályázati felhívásaira beérkezett támogatási kérelmeinek elbírálása új szakaszba érkezett, a benyújtott kérelmek több mint 80 százalékáról megszülettek az első döntések – ismertette a tárcavezető.

A mostani döntésekkel az agrár- környezetgazdálkodási programban közel 16 000 gazdálkodó válik 1 millió hektárt meghaladó földterület után évente 117 milliárd forint támogatásra jogosulttá, míg az ökológiai gazdálkodásban részt vevő, közel 3400 gazdálkodó 150 000 hektár, a programba bevont terület után évi 33 milliárd forint támogatás megítéléséről döntött a minisztérium. A két célprogramban a 3 évre szóló kötelezettségvállalásra szóló támogatói szerződéseket a napokban kapják kézhez a pályázók, akik így összesen 1,15 millió hektár területre – az előírások betartása esetén – 453 milliárd forint támogatáshoz jutnak hozzá.

A kérelmek elbírálása továbbra is folyamatosan és feszített tempóban zajlik, várhatóan április második felében zárul az értékelési folyamat, így a gazdálkodók az agrár-környezetgazdálkodási programba bevont területek a duplájára, azaz 1,2 millió hektárra emelkednek a korábbi időszakhoz képest, az ökológiai gazdálkodás keretében művelt mezőgazdasági területek pedig 50 ezer hektárral, közel 180 ezer hektárra nőnek a Vidékfejlesztési Program támogatásainak köszönhetően, amelyre a kormány által megemelt 80 százalékos társfinanszírozásnak köszönhetően kerülhetett sor.  (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS