Ki nyeri idén a Zöld Béka Díjat?

Ki nyeri idén a Zöld Béka Díjat?
2023. 04. 12., 16:38

A 2022-es pénzügyi év lezártával a vállalatok már belefogtak a tavalyi évet bemutató fenntarthatósági jelentések elkészítésébe, sőt, egyes társaságok már a véglegesítés szakaszába is érkeztek. Idén a Deloitte ismét meghirdeti a Zöld Béka Díjat, amely a nem pénzügyi jelentések készítése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok elismerésére szolgáló kezdeményezés.

A befektetők, munkavállalók, fogyasztók, valamint a szabályzók is egyre nagyobb nyomást helyeznek a vállalatokra átláthatóságuk erősítése érdekében. Ez a növekvő igény egyre több társaságot késztet arra, hogy elkészítse beszámolóját arról, hogyan bánik természeti és humán tőkéjével, valamint, hogy milyen lépéseket tesz a felelős vállalatirányítás érdekében.

A Deloitte idén már 23. alkalommal hirdeti meg a Zöld Béka Díjat. A pályázatokat idén is független, szakmai zsűri értékeli meghatározott kritériumrendszer alapján.

Márta Irén, a Zöld Béka Díj zsűrijének már sokadik éve regnáló elnöke szerint évről évre tapasztalható a beérkezett jelentések folyamatos fejlődése, már az első jelentők is egyre magasabb minőségben készítik el beszámolóikat.

„Elvárás is ez feléjük, hiszen ahogy a klímaváltozás megfékezése egyre fontosabb témává válik világszinten, úgy nő a nyomás a vállalatok felé is környezeti és társadalmi hatásaik bemutatására. A társaságoknak az eddigieknél is szélesebb körű témákról kell majd beszámolniuk, mint például a biodiverzitás” – tette hozzá.

A tavalyi pályázat tanulságai

A tavalyi Zöld Béka Díjat a Magyar Telekom nyerte el, az első fenntarthatósági jelentés kategóriában pedig a Budapest Airport volt a díjazott. Mindkét jelentés kiemelkedően mutatta be a vállalat komplex ESG teljesítményét, és ezzel együtt fenntarthatósági tevékenységeit, példaként szolgálva saját iparágukban, de akár a teljes hazai piacon is. A jó példák mellett a Deloitte Fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának szakértői összegyűjtötték azokat a legfontosabb fejlesztési pontokat is, amelyeket a tavalyi mezőny értékelésekor emelt ki a Zöld Béka Díj zsűrije.

Lényegességi vizsgálat

A zsűri kiemelte, hogy bár a legtöbb beérkezett jelentésben a materiális területek felmérése és bemutatása megfelelt a GRI jelentéstételi szabványnak, az iparágspecifikus lényeges témák beazonosítása, valamint a jelentés materiális területek szerinti strukturálása még fejlesztendő terület.

Az iparágspecifikus lényeges témák beazonosításában segítséget jelent a GRI 2021-es, frissített verziója, amely kibővült iparág-specifikus standardokat vezet be. Ezek tartalmazzák az adott ágazatra vonatkozó lényeges témákat, és az azokról jelentendő információkat. Ugyanígy megfontolandó más jelentéstételi keretrendszerek feltérképezése is, mint például a SASB, amely 77 ágazatot fed le sztenderdjeivel.

Kockázatkezelés

A zsűri tapasztalatai szerint általánosságban elmondható, hogy a klímaváltozással járó kockázatokat és azok pénzügyi hatását csupán néhány pályázó vállalat mérte fel és tette közzé jelentésében.

Itt is tapasztalható azonban egy erősödő trend az előző évek gyakorlataihoz képest, hiszen a Task Force on Climate-Related Financial Disclosures (TCFD) ajánlásai és a nemzetközi jó gyakorlatok segítséget nyújthatnak a vállalatoknak.

„Bár azt tapasztaljuk, hogy a vállalatok klímakockázatainak beazonosítása erőforrás-igényes feladat, különösen akkor, ha a vállalat az előírásokat követve több hőmérséklet-emelkedési forgatókönyv szerint rövid, közép- és hosszú távon is felméri átállási és fizikai kockázatait, a befektetett munkából versenyelőnyt kovácsolhatnak és további bizalmat ébreszthetnek partnereikben, ügyfeleikben” – hívta fel a figyelmet Szücs Réka, a Deloitte Fenntarthatósági és klímaváltozási tanácsadásának üzletágvezetője.

CSRD-ra való felkészülés

Minden eddiginél nagyobb figyelmet kapnak a vállalati fenntarthatósági jelentések azok után, hogy az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az ezekről szóló irányelvet, a CSRD-t (Corporate Sustainability Reporting Directive), amely egyes vállalatokat már 2024-től érint.

A Zöld Béka Díj zsűrije úgy látja, hogy a vezető vállalatok már elkezdték a felkészülést a közelgő kötelezettségekre, várhatóan az idei jelentésük elkészítésekor is igyekeznek figyelembe venni a legfontosabb elvárásokat. A szigorodó kötelezettségek közül némelyik igen komplex, mint például a dupla materialitás elve, amely szerint amellett, hogy a vállalat bemutatja működésének hatását a környezetre és a társadalomra, beszámol arról is, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a vállalat üzleti tevékenységére.

A pénzügyi és nem pénzügyi információkat egy jelentésben kell majd bemutatni, és kötelező lesz hitelesíteni is a CSRD bevezetésével. Emellett bizonyos vállalatoknak közzé kell tenniük, hogy tevékenységük milyen mértékben számít „zöldnek" az EU Taxonómiarendeletben foglaltak alapján.

A 2023-as Zöld Béka Díjra szeptember elejétől lehet nevezni magyar vállalatok vagy egy globális vállalat magyar entitása által készített fenntarthatósági jelentéssel.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS