Faanyag-kereskedelem: Magyarországot is érintik az új szankciók

2022. 04. 04., 14:53

A faanyagok kereskedelmét is nagyban érintik az ukrán válság nyomán bevezetett korlátozó intézkedések. Ezek részleteit egyeztették a tagállami szakérők az EU Bizottság EUTR munkacsoportja 2022. március 16-i ülésén. Az aktuális tudnivalókat a Nébih szakértői foglalták össze.

Az Európai Unió Tanácsa 2022. március 2-án korlátozó intézkedéseket léptetett életbe Fehéroroszországgal szemben. E szerint tilos a 44-es KN kód szerinti faipari termékek Unióba történő közvetlen vagy közvetett behozatala, vétele, valamint szállítása, amennyiben azok Fehéroroszországból származnak vagy Fehéroroszországból exportálják bármely más országba. A tilalom nem érinti a 2022. március 2-a előtt megkötött szerződések vagy az ilyen szerződések teljesítéséhez szükséges kiegészítő szerződések 2022. június 4-ig történő teljesítését.

Az Oroszországi Föderáció (Oroszország) kormánya az év végéig tartó korlátozó intézkedéseket léptetett éltbe egyes áruk és nyersanyagok exportjára vonatkozóan. Ez alapján tilos a 4401 21, 4401 22, 4403 és 4408 KN kódú fatermékek kivitele a többi közt az unió valamennyi tagállamába.

Az Ukrajnából, Oroszországból és Fehéroroszországból származó és az EUTR hatálya alá tartozó minden olyan fa és fatermék behozatala esetén, amelyekre nem vonatkozik a fenti exporttilalom és uniós szankció, továbbra is az importáló kötelezettsége, hogy a faanyag jogszerű eredetéről megbizonyosodjon. Kiemelten fontos tehát, hogy a piaci szereplő a kellő gondossági rendszerében (DDS) megfelelően feltárja és értékelje a jelenlegi helyzetből eredő új típusú kockázatokat. Ilyen fontos új körülmény a fennálló háborús helyzet, a helyszíni auditokra kiható utazási korlátozás és az is, hogy az FSC és PEFC felfüggesztette az orosz és belorusz erdő tanúsítványokat.

A piaci szereplőnek különös körültekintéssel kell eljárnia a tulajdonosi kör feltárása során és biztosítania kell azt, hogy a fa vagy fatermék vásárlása és az ahhoz kapcsolódó kifizetés sem közvetlenül sem közvetve nem kerül az unió által szankcionált cégekhez vagy a céget tulajdonló magánszemélyekhez.

Amennyiben a kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása ellenére sem lehet kimutathatóan elhanyagolható mértékűre csökkenteni az illegális eredetű fa bekerülésének kockázatát az ellátási láncba, akkor a legjobb döntés az, ha a piaci szereplő eláll a fatermék beszerzésétől. (Nébih)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS