Egy szegedi turisztikai fejlesztést támogató uniós pályázat során elkövetett csalás miatt ítélt jogerősen 3 év 3 hónap, 2 év 5 hónap és 2 év 2 hónap börtönbüntetésre három férfit a Szegedi Ítélőtábla.
A táblabíróság a vádlottakat pénzmosás bűntettében mondta ki bűnösnek, és kettőjük bűnösségét költségvetési csalásban is megállapította. Az elsőrendű vádlottra 600 ezer, a másodrendűre 400 ezer forint pénzbüntetést is kiszabott a törvényszék, a másodrendű vádlottal szemben pedig 5 millió forint vagyonelkobzást rendelt el. A vádlottakat öt évre eltiltották a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól.
Egy szegedi székhelyű cég vezetője 2012 októberében kötött bérleti szerződést a szegedi önkormányzattal a város tulajdonában álló Vadasparkban egy 500 négyzetméteres területre. A cég játszótér kialakítását és üzemeltetését, valamint interaktív látogató-tájékoztató kialakítását tervezte egy 264 millió forintos összköltségű projekt keretében, amihez 185 millió forint uniós és magyar pályázati támogatást nyert 2013-ban.
A szegedi vállalkozás vezetője szerződést kötött a másodrendű vádlott által képviselt szlovákiai céggel generálkivitelezésre. A szlovák cég azután fiktív szerződést kötött egy brit Virgin-szigeteki offshore vállalkozással az interaktív látogató-tájékoztató rendszer szoftverének kifejlesztésére annak ellenére, hogy az már korábban a szegedi cég rendelkezésére állt, azt az eljárás során ismeretlenül maradt programozók készítették.
A szerződések alapján a szlovák cég 230 millió forintról állított ki számlát a játszótér elemeinek beszállításáról, kültéri tájékoztató konzolok felállításáról, az interaktív látogató-tájékoztató rendszer kiépítéséről. A számlákkal szemben a projekt tényleges értéke a támogatási szerződésben szereplőnek csupán 15 százaléka volt. A megvalósításához szükséges önerővel sem rendelkezett a pályázó cég.
A valótlan szerződések, teljesítési igazolások, valamint számlák alapján a szegedi cég vezetője több részletben mintegy 185 millió forint támogatást hívott le jogosulatlanul.
A másodrendű vádlott állítása szerint közreműködéséért ötmillió forintot kapott.
A vádlottak a bűncselekményből származó pénz eredetének leplezése érdekében fiktív szerződéseket kötöttek egy liechtensteini gazdasági társasággal a szoftver unión kívüli felhasználására. A valóságban azonban nem volt a cégek között gazdasági kapcsolat, a szerződéskötéskor a szoftver még el sem készült, és a liechtensteini céget képviselő harmadik vádlottnak sem volt felhatalmazása a társaság képviseletére. A szerződésekre azért volt szükség, hogy többszörös átutalásokkal, offshore cég bevonásával és a cégek közötti pénzmozgatásokkal a jogosulatlanul felvett támogatás összegét legális eredetűként tüntessék fel.
A táblabíróság döntésével helybenhagyta az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletének büntetésekre vonatkozó részét. Benedek Tibor tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során kifejtette, a törvényszék részletes és mindenre kiterjedő bizonyítást vett fel, a tényállás megalapozott volt, és az elsőfokú bíróság arányos büntetést szabott ki. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.