Gyorsan emelkedett a taglétszám, a befizetések is csúcsra jártak az egészség- és önsegélyező pénztáraknál. 81 milliárd forinttal a kifizetések is rekordot döntöttek 2023-ban, az adókedvezménnyel növelt megtakarításaikat elsősorban gyógyszerek kiváltására és magánorvosi ellátásra költik a tagok – írja elemzésében a Bank360.hu.
Rekord összegű tagdíjbefizetés, 82 ezer új belépő tag – impozáns eredménnyel zárták 2023-at a hazai egészség- és önsegélyező pénztárak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból az derül ki, hogy ezeknek a pénztáraknak a taglétszáma az év végén már átlépte az 1,124 millió főt. Történt ez annak dacára, hogy több min 16 ezren kiléptek. Igazából csak azoknak érheti meg megszüntetni az egészségpénztári tagságukat, akik például nyugdíjba mennek, így nem tudják igénybe venni a befizetéseik után járó szja-kedvezményt.
A tagdíjbefizetések 18 százalékkal nőttek tavaly, nagyjából az inflációnak megfelelő ütemben. A tagok egyéni befizetései 60,7 milliárd forintra emelkedtek, ez 19 százalékos többlet 2022-höz képest, a munkáltatók ezt mintegy 9 milliárd forinttal egészítették ki, ami 10 százalékkal több az előző évinél. Emellett még bő 14 milliárd forintnyi szja-visszatérítés is gyarapította a pénztártagok egyenlegét. Az egyéb befizetésekkel együtt 87 milliárd forintot meghaladó összeg került összesen az egészségpénztárakban, amit folyamatosan használnak fel az ügyfelek.
2023-ban rekord összeget, több mint 81 milliárd forintot fizettek ki a pénztárak különféle szolgáltatásokra, 25,7 százalékkal többet a 2022-esnél. A többlet érthető, hiszen az igénybe vett szolgáltatások, a megvásárolt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök ára is emelkedett.
A legtöbb pénzt még mindig gyógyszerekre költik a pénztártagok, tavaly 31,9 milliárd forintot tett ki ez a tétel, csaknem 25 százalékkal többet, mint a megelőző esztendőben. A második legnépszerűbb felhasználási mód a társadalombiztosítási ellátás keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kiegészítése, helyettesítése, vagyis a magánorvosi ellátás igénybevétele volt. Erre már csaknem annyi pénzt költenek a pénztártagok, mint gyógyszerre, tavaly 29,7 milliárd forintot. Ez 32 százalékos növekedés, amiben ugyancsak komoly szerepe lehetett annak, hogy a szolgáltatások ára emelkedett.
A harmadik helyen a felhasználások ranglistáján a gyógyászati segédeszközök állnak, ezekre 2023-ban 11,84 milliárd forintot fordítottak a pénztártagok, 16,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Az egészség- és önsegélyező pénztárakban felhalmozott összeget e három fő cél mellett számos más módon is fel lehet használni. Tavaly kiugró mértékben, 50 százalékkal nőtt a lakáshitel törlesztéséhez kapcsolódó támogatások igénybevétele, csaknem 2,2 milliárd forintot fizettek be így a pénztárakon keresztül. A gyerek születéséhez kapcsolódó támogatást is 20 százalékkal többen vették igénybe, mint egy évvel korábban. Nagyjából 1,5 milliárd forint értékben fizették a pénztárakon keresztül az egészségbiztosítási szolgáltatásokat a tagok, ez is jelentős, 23 százalékos növekedés éves szinten.
A többi lehetőséggel viszont továbbra is kevesen élnek, pedig a pénztárakat igénybe lehet venni gyógytorna, gyógymasszázs finanszírozására, betegséghez kapcsolódó segélyek (például táppénzkiegészítés) fizetésére, de olyan mindennapi kiadásokra is, mint a tandíj vagy a gyerekek beiskolázása – hívja fel a figyelmet a kihasználatlan lehetőségekre Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.