Mi kell a hosszú, boldog, kiegyensúlyozott élethez?

Mi kell a hosszú, boldog, kiegyensúlyozott élethez?
2021. 10. 30., 13:47

Az időskori függőségi ráta hazánkban jelenleg sem alacsony, azonban 30 éven belül minden idős emberre mindössze két munkaképes korú felnőtt jut majd. Az anyagi biztonság megteremtése egyre inkább az egyének feladata, azonban a boldog, hosszú és kiegyensúlyozott élethez testi, szellemi és lelki egészségre is szükség van, amihez érdemes már fiatalon megfelelő életmódot kialakítani. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetségének legújabb kampánya is.

Az elmúlt 20 évben 15,1 százalékról, 19,9 százalékra nőtt hazánkban a 65 év felettiek aránya a lakosságon belül, vagyis mára közel minden ötödik magyar nyugdíjas korú. Ez az arány 2050-re 27,7 százalékra, 2100-ra pedig 31 százalékra emelkedhet a prognózisok szerint. Az időskori függőségi ráta az elmúlt 20 évben jelentősen emelkedett, jelenleg 30,3 százalék, vagyis száz munkaképes (15–64 éves) korúra több mint harminc 65 év feletti jut, ami valamivel kedvezőbb az EU 32 százalékos átlagánál. Az Eurostat prognózisa szerint ugyanakkor 2050-re a mutató értéke 47,5 százalékra fog emelkedni, vagyis addigra minden idős emberre mindössze két munkaképes korú felnőtt jut majd.

Részben a nem megfelelő egészségi állapotra vezethető vissza, hogy hazánkban az egyik legalacsonyabb a 65 évesek várható élettartama. A jelenlegi nyugdíjkorhatár elérésekor a nők várhatóan még 18,6 évet, a férfiak 14,8 évet élnek. Ez az oka annak, hogy az idősebb korosztályban jóval több a nő, mint a férfi: egész pontosan a 65-74 év közötti korcsoportban 100 férfira 138 nő jut, szemben az EU átlag 116-tal. Részben ezzel magyarázható az is, hogy hazánkban az egyik legmagasabb (35,1 százalék) az egyszemélyes háztartásban élő idősek (65 év felettiek) aránya.

Ami az idősek egészségi állapotát illeti, 29 százalék nagyon rossznak ítélte meg azt 2019-ben, szemben az uniós átlag 18,8 százalékkal, és mindössze 19,1 százalék nevezte jónak, szemben az EU 40 százalék feletti átlagával. Ez talán nem véletlen annak fényében, hogy a rendszeres testmozgást végző idősek aránya is hazánkban az egyik legalacsonyabb. A 65-74 év közöttiek 22 százaléka végez legalább heti 3 óra fizikai testmozgást, amibe az aerob sportokon kívül beletartozik a gyaloglás is. Az EU átlag 44,5 százalék, de Hollandiában, Dániában, Svédországban az idősek nagyjából 70 százaléka végez rendszeres testmozgást.

Az egészséges várható élettartam – különösen a 60 év feletti – az egészségben töltött várható életéveket mutatja. Sajnos 2000 és 2019 között a várható élettartam globálisan gyorsabban nőtt, mint az egészséges várható élettartam mind a születéskori, mint a 60 éves életkori mutató esetében. Magyarul egyre hosszabb ideig élünk rossz egészségi állapotban.

A MABISZ öngondoskodási – nyugdíjbiztosítási témájú kampányának elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet a tudatos jövőtervezésre. A nyugdíjas évek zavartalanságához az időben elkezdett megtakarítások mellett legalább olyan fontos a fizikai és mentális egészség megőrzése is. A kampány központi témája ezért idén az egészséges öregedés, amihez a funkcionális és mentális képességek fejlesztése és fenntartása szükséges. A funkcionális képesség azt jelenti, hogy az ember képes kielégíteni alapvető szükségleteit a megfelelő életszínvonal biztosítása érdekében; képes tanulni, fejlődni és döntéseket hozni; kellően mobil; képes kapcsolatokat kiépíteni és fenntartani; és hozzájárul a társadalomhoz. Ezen képességek megtartása és fejlesztése egy dinamikus folyamat, amit intézményileg is támogatni kell, de az egyének is sokat tehetnek érte. Utóbbiban kíván segítséget nyújtani hasznos információkkal, szakértői tanácsokkal a MABISZ.

A kampány részét képezi a jovotervezes.mabisz.hu tematikus landingoldal, amely az egyes korosztályhoz tartozóknak nyújt gyakorlati tippeket és hasznos tanácsokat az egyéni jövőtervezéshez. Az oldal tartalma folyamatosan frissül: megtalálható rajta egy megtakarítási kalkulátor, amely megmutatja, hogy hány év múlva érhet el valaki teljes anyagi biztonságot meglévő megtakarítási szokásaival. A legfrissebb tartalom pedig az egészséges időskor elérésében nyújt segítséget. Két podcastis készült, amelyben Bombera Krisztina beszélget a Longevity Project életmód orvostani szakértőivel, valamint Iványi Orsolya menopauza aktivistával életmódváltásról, tudatos egészségmegőrzésről. Emellett közismert emberek: Szujó Zoltán, Czutor Zoltán, Mautner Zsófi és Szentesi Éva újrakezdését, életmódváltását, leendő nyugdíjas éveikre vonatkozó elképzeléseit bemutató film is része a kampánynak.

A grafikon adatainak forrása: WHO, Decade of healthy ageing baseline report

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS