Szoros összefüggés van a háztartások megtakarításai és biztosítottságuk között; a kamatozó eszközöket preferáló megkérdezetteknél átlagon felüli a biztosítások száma – derül ki abból az 1100 fős reprezentatív kutatásból, amelyet a Századvég Politikai Iskola Alapítvány a Magyar Biztosítók Szövetsége megbízásából készített.
Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők több mint kétharmada (67 százaléka) 5 éves megtakarítási időtávon belül gondolkodik, és minél több a biztosítások száma a háztartásban, jellemzően annál hosszabb idejű megtakarítással rendelkeznek – olvasható az OPH oldalán.
A magyar lakosság 33 százaléka rendszeresen, 34 százaléka esetenként, 33 százaléka egyáltalán nem tesz félre rendszeres jövedelméből. A magukat jó anyagi helyzetűnek meghatározók körében is csak 46 százalékos a rendszeresen megtakarítók aránya.
Az eseti vagy rendszeres megtakarítással rendelkezők körében a folyószámla (41 százalék) és a készpénz (37 százalék) szerepelt a legmagasabb említési aránnyal. A lekötött, kamatozó megtakarítási formákat 8 és 24 százalék közötti arányban említették a válaszadók.
A magasabb pénzügyi tudatosságról árulkodó lekötött eszközök használói jellemzően azok, akik közép- és hosszú távú megtakarítási időpreferenciával rendelkeznek, rendszeresen takarítanak meg, életkor szempontjából pedig a 40 év feletti generációk felülreprezentáltak.
Minden második megtakarítással rendelkező (51 százalék) veszi figyelembe, hogy jár-e állami támogatás az adott pénzügyi termékhez. Jellemzően a rendszeres megtakarítással rendelkezők (60 százalék), valamint a közép- és hosszú távra megtakarítók (58-61 százalék) számára fontos az állami támogatás mint termékelőny.
A lakosság döntő többsége fontosnak tartja, hogy biztosítással rendelkezzen: élete, egészsége biztosítását 61 százalék, vagyontárgyai biztosítását 53 százalék tartja kiemelten fontosnak. Élete első (nem kötelező) biztosítását a megkérdezettek 47 százaléka még 25 éves kora előtt megkötötte, mindössze 14 százalék mondta azt, hogy még soha nem kötött biztosítást.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.