A válaszadók több mint negyede szerint a nők rendszeresen találkoznak negatív sztereotípiával a munkahelyükön, legyen szó a külsejükről, személyiségükről vagy értelmi képességeikről – derült ki a Yettel friss, országos reprezentatív kutatásából. Habár mindkét nemnek megvannak a maga kihívásai, a válaszolók több mint fele egyetértett abban, hogy férfiként könnyebb érvényesülni a munkaerőpiacon.
A nemzetközi nőnap apropójából országos, reprezentatív kutatásban vizsgálta a Yettel, hogy milyen nemi sztereotípiákkal találkozhatnak a magyarok a munkavégzésük során. Az eredményekből kiderült, hogy a kitöltők több mint negyede szerint a nők rendszeresen találkoznak negatív előítéletekkel a munkahelyükön.
A kérdőívet kitöltő nők azt jelezték, hogy rendszeresen találkoznak olyan negatív sztereotípiákkal, ami a külsejükre (36 százalék), személyiségükre (33 százalék) értelmi képességükre (36 százalék) vagy szülői szerepükre (36 százalék) vonatkozik. Nemtől függetlenül általánosságban elmondható, hogy főleg a fiatalabb korosztály (18-35 év) érzi úgy, hogy a nők rendszeresen találkoznak ilyen és ehhez hasonló előítéletekkel a munkahelyi környezetükben.
Habár a kutatásból kiderül, hogy mindkét nemnek vannak kihívásai a munkaerőpiacon, a válaszadók több mint fele véli úgy, hogy könnyebb férfiként érvényesülni egy munkahelyen, illetve közel felük (47 százalék) gondolja ugyanezt az álláskeresés terén. A kitöltők több mint fele (nemtől függetlenül) legalább egyszer szembesült már azzal, hogy a nemük miatt elvárják tőlük bizonyos feladatok elvégzését. A női munkavállalók viszont láthatóan több akadállyal szembesülnek a munkahelyükön: 59 százalék érezte már azt az elvárást, hogy minden helyzetben kedvesnek, megértőnek kell lennie, míg a férfiak csupán 31 százaléknál jellemző ugyanez. Jelentősen több nő kapott megjegyzést a külsejére, a műszaki képességére, vagy éreztették azt vele, hogy a neme miatt nem érthet bizonyos dolgokhoz. Érdekesség, hogy a kitöltőknek csak 38 százaléka teszi szóvá, ha kollégáját éri negatív előítélet, ezzel szemben 60 százalék reagálna akkor határozottan, ha barátját vagy családtagját érinti a diszkrimináció.
A kutatásból az is kiderült, hogy minden második nő tapasztalta már legalább egyszer, hogy a neme miatt kevésbé tartják relevánsnak a véleményét vagy hagyják szóhoz jutni. Emellett sokan jelezték, hogy volt már olyan, amikor nem találták alkalmasnak egy pozíció betöltésére (44 százalék), esetleg azt éreztették vele, hogy nem tud olyan minőségben elvégezni valamit, mint a másik nem képviselője (41 százalék).
10-ből 6 munkavállaló úgy látja, hogy a jelenlegi munkahelye többet tehetne a nemek közötti egyenlőség megteremtéséért. A kitöltők szerint ezt lehetne javítani többek közt azzal, ha a férfiak és a nők azonos fizetést kapnának, de az olyan intézkedések is fontosnak bizonyultak, mint például a férfi és női szülési szabadság biztosítása. Utóbbival kapcsolatban a férfiak közel fele vélekedett úgy, hogy a munkáltató ezzel tehet az egyenlőség megvalósulásáért.
„A reprezentatív kutatással egyidőben megkérdeztük saját munkavállalóinkat is a téma kapcsán. Régóta úgy gondoljuk, hogy az egyenlőség kérdése egyformán fontos a nők és a férfiak szempontjából, és ezt kollégáink is visszaigazolták, sőt, megerősítettek bennünket abban, hogy nálunk nagyon alacsony arányban találkoznak bármilyen fajta megkülönböztetéssel. A válaszadók kétharmada szerint ugyanolyan könnyű érvényesülni nőként, mint férfiként a cégnél, illetve több mint 80 százalékuk véli úgy, hogy sokat teszünk a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megvalósulásáért. Ilyen intézkedésünk például a 2021-ben bevezetett apasági távollét, amely a törvényben meghatározott szabadnapokon túl további húsz nap fizetett szabadságot biztosít az újdonsült édesapáknak, de említhetem a legújabb egyetemi kooperációnkat is, amely szintén ezt a szellemiséget erősíti” – mondta Szalai Enikő, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese.
A Yettel bejelentette, hogy az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karával közösen ösztöndíjprogramot hirdet, amelynek célja a mobiltechnológia, valamint a műszaki területek vonzóbbá tétele a fiatal nők számára. Az ösztöndíj keretösszege egy évre összesen 5 millió forint, amelyet szemeszterenként 4 diák nyerhetiel. A pályázók közül a Yettel és az egyetem által delegált szakmai zsűri választja ki a nyerteseket. Az ösztöndíj segítségével a diákok egy már meglévő IT vagy mérnöki területhez köthető tudományos tervük megvalósulásához járul hozzá a Yettel, illetve a kutatási időszak alatt, valamint a diplomázást követően szakmai konzultációt biztosít a diákoknak a vállalat szakembereivel. A programot az első évben pilot projektként indítják el, a folytatásról pedig az eredményeket kiértékelve döntenek. A kiírás részletei hamarosan az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán jelennek meg.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.