Visa: az Alfa lesz a legvállalkozóbb szellemű generáció

2023. 11. 15., 19:10

Az Alfa generációs gyerekek (a 2010 és 2025 között születettek vagy születendők) sokkal zökkenőmentesebb, kényelmesebb világot képzelnek el, amely átalakíthatja a helyi közösségeket, megváltoztathatja a városok és gazdaságok működését – mutat rá a Visa kutatása.

Mindössze négy éven belül az Alfa generáció első tagjai belépnek a munkaerőpiacra. ​Míg a Z generáció már eddig is jelentős befolyással volt a vállalkozások működésére, a következő nemzedék várhatóan még nagyobb hatással lesz arra. ​A 8–14 éves gyerekek több mint háromnegyede saját vállalkozást szeretne alapítani, és fő vagy mellékállásban működtetni azt. Csak 6 százalékuk mondta azt, hogy szívesen dolgozna másoknak. ​Ha minden az elképzeléseiknek megfelelően alakul, az Alfa generáció teljesen át fogja alakítani a vállalkozások és közösségek működését a következő öt-tíz évben.

Digitális generáció AI támogatással

Az Alfa generáció éppen annyira kapcsolódik az online világhoz, mint a fizikaihoz. A Visa kutatása rámutat arra, hogy mindez milyen hatást gyakorol a pénzügyi ismereteikre, valamint a jövedelemszerzési gyakorlatukra, ahol a legfontosabb tényezőkként a mesterséges intelligencia, a digitális tapasztalatok, illetve a fenntarthatóság jelennek meg.

  • A magyar Alfa generációnak több mint a fele (55 százalék) keresett pénzt az elmúlt 12 hónapban, ebből kétharmad (66 százalék) állította, hogy a technológia segítette ebben. A közösségi média platformok (53 százalék), illetve az online streamelés (25 százalék) a leggyakrabban használt technológiák.
  • A 14 éves gyerekek negyede úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia segíteni fogja jövőbeli munkáját.
  • A gyerekek háromszor nagyobb valószínűséggel tanulnak meg pénzt keresni digitális tartalomkészítőktől (28 százalék), mint könyvekből (9 százalék).
  • Inspirációs és új ötletek forrásaként a gyerekek jelentős része (48 százalék) a közösségi médiát és a tartalomkészítőket jelölte meg, megelőzve a felnőttekkel való beszélgetést (43 százalék), illetve a rajzolást és írást (37 százalék).
  • A 14 éves magyar gyerekek 20 százaléka online értékesítéssel keres pénzt – a tárgyak online kereskedelmének, másodlagos piacának ilyen korai életszakaszban való megjelenése egy zöldebb, környezettudatosabb jövőt vetít előre.

Jöhetnek a robotok és a mesterséges intelligencia

A következő generáció tisztán látja, hogy a jövő technológiái, mint például a mesterséges intelligencia, hogyan fogják formálni jövőjüket. Amikor arra kérték a gyerekeket, hogy találjanak ki olyan innovációkat, amelyek megkönnyíthetik felnőtt életüket, az Alfa generáció a mindennapi feladatokhoz – mint a takarítás, munkába járás és főzés – hívta segítségül a robotokat és gépeket.

A nemzetközi felmérés során a gyerekek az alábbi ötletekkel álltak például elő:

  •  „Lesz egy robotváltozatom, amelyik munkába jár, hogy én közben otthon maradhassak, pihenhessek és szórakozhassak.”
  • „A mesterséges intelligencia segítségével olvashatok az emberek gondolataiban.”
  • „Kérdezhetek a gyűrűmtől, mint a mesterséges intelligenciától például, hogy mennyi 8x9.”
  • „Egy olyan gép, ami kitalálja, hogy mire gondolok, majd képernyőn megjelenő képet vagy 3D-s nyomtatást készít belőle”.
  • „Az ujjlenyomatomhoz regisztrált bankkártya.”
  • „Rendőr leszek, és lesz egy VR-szemüvegem, ami elárulja, hogy kik vannak körülöttem.”
  • „Egy telefon, ami mindent megcsinál, amire szükségem lehet: ajtót nyit, ajtót zár, bekapcsol, így csak erre lesz szükségem.”
  • „Egy olyan szoftver, ami megérti, hogy mire gondolnak igazából az emberek, amikor mondanak valamit.”
  • „Egy bármilyen nyelven beszélő fordító a fejedben.”
  • „Olyan focicipő, ami méri a meccs összes statisztikáját, és önszáradó.”

„A fiatalabb generációk gondolkodásmódjuk és jövőbeli működésük átalakítására ösztönzik a vállalkozásokat, a kormányokat és a gazdaságokat is. Ez a változás sokkal gyorsabban fog bekövetkezni, mint azt gondolnánk. Az egyszerűbb és kényelmesebb élettel kapcsolatos elvárások megértése létfontosságú a vállalkozások versenyképességének megőrzéséhez. Csak azok lesznek sikeresek, akik gyorsan alkalmazkodnak a következő generáció igényeihez” –mondta Juhász Katalin, a Visa regionális termékfejlesztési igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS