Világszerte 3,5 millió kiberbiztonsági állás vár betöltésre 2021-ben, ami jól mutatja, hogy a kiberbiztonsági ágazat a képzett munkaerő hiányával küzd. A koronavírus-járvány miatt pedig a cégvezetők 96 százaléka módosítani fogja a kiberbiztonsági stratégiáját – derült ki a PwC globális felméréséből.
Idén számottevően nőtt a kibervédelmi intézkedések stratégiai jelentősége: a tavalyi 25 százalékkal szemben a válaszadók fele jelölte meg azt a választ, hogy a kiberbiztonsági szempontokat minden üzleti döntésnél figyelembe fogja venni. Ezen kívül 51 százalék szerint nagyobb a valószínűsége annak, hogy az információbiztonsági vezetővel gyakran fog együttműködni.
A járvány első három hónapja alatt a cégeken belül világszerte meglepő ütemben gyorsult és az ötéves terv második vagy harmadik évének szintjére lépett a digitalizáció.
A vírus korábban soha nem tapasztalt gyorsasággal kényszerítette rá a vállalatokat a digitális átállásra, a bizalom és hitelesség kulcsfontosságúvá vált – mondta Durojaiye Péter, a PwC Magyarország kibervédelmi csoportjának vezetője.
Hozzátette: az információbiztonsági vezetők erősödő szerepe, illetve vállalaton belüli fontossága minden eddiginél kritikusabb, mind a vállalat túlélése, mind annak növekedése szempontjából. A kiberbiztonságnak a vállalat üzleti értékteremtő tevékenységét kell elősegíteni, az általa teremtett megbízható környezetben az ügyfelek, partnerek és a munkavállalók is hatékonyan végezhetik feladataikat a szakértő szerint.
A cégvezetők 29 százaléka elsősorban gyorsabb és hatékonyabb munkavégzést szeretne a digitalizációval elérni, 31 százaléka pedig új képességekkel segíti a modernizációt. A válaszadók több mint egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a költségcsökkentés érdekében gyorsítja az automatizációt.
A nagyfokú digitalizáció és automatizáció új kihívásokat rejt a kiberbiztonság területén. Például az ipari rendszerek és folyamatok automatizálásához elengedhetetlen annak kiberbiztonsági felülvizsgálata, különösen, hogy ezen technológiák más információbiztonsági megközelítést igényelnek, mint a hagyományos IT-rendszerek. Mivel ezen eszközök és megoldások életciklusa sokkal hosszabb, kiemelten fontos a biztonsági vetület beépítése már tervezéskor – tette hozzá Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kibervédelmi csoportjának igazgatója.
A cégvezetők több, mint fele tervezi, hogy a következő évben teljes munkaidős kiberbiztonsági munkatársakat alkalmaz, és 22 százaléka legalább 5 százalékkal bővíteni fogja a létszámot. A cégvezetők leginkább a felhő alapú megoldástervezés, biztonsági hírszerzés és adatelemzés munkakörökbe keresnek munkatársakat.
A cégek több mint fele több forrást fog a kiberbiztonságra fordítani jövőre a kutatás szerint. Az innováció és a technológia változást hozott a cégek kibertámadókkal szembeni felkészülésében: a cégvezetők 43 százaléka javított az ügyfélélményen, illetve gyorsabban reagál az incidensekre és zavarokra. A legtöbb válaszadó a következő 2-3 évben azt szeretné elérni, hogy vállalata nagyobb arányban tudja kivédeni a támadásokat, gyorsabban tudjon reagálni a zavarokra.
A 2021-ben fenyegető veszélyek rangsorában a tárgyak internete (IoT) és a felhőszolgáltatók állnak vezető helyen, a választ adók harmada szerint, míg a jelentős negatív hatással bíró veszélyek listáját a felhőszolgáltatások elleni kibertámadások vezetik, ezt a válaszadók 24 százaléka választotta.
A Global Digital Trust Insights 2021 a PwC által a világ 3 249 üzleti és technológiai vezetője körében elvégzett felmérésen alapul. A PwC tagvállalatok a világ 157 országában vannak jelen, mintegy 276 ezer szakértő segítségével nyújtanak könyvvizsgálati, adótanácsadási és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat. (MTI)
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.