Világszerte 3,5 millió kiberbiztonsági állás vár betöltésre 2021-ben, ami jól mutatja, hogy a kiberbiztonsági ágazat a képzett munkaerő hiányával küzd. A koronavírus-járvány miatt pedig a cégvezetők 96 százaléka módosítani fogja a kiberbiztonsági stratégiáját – derült ki a PwC globális felméréséből.
Idén számottevően nőtt a kibervédelmi intézkedések stratégiai jelentősége: a tavalyi 25 százalékkal szemben a válaszadók fele jelölte meg azt a választ, hogy a kiberbiztonsági szempontokat minden üzleti döntésnél figyelembe fogja venni. Ezen kívül 51 százalék szerint nagyobb a valószínűsége annak, hogy az információbiztonsági vezetővel gyakran fog együttműködni.
A járvány első három hónapja alatt a cégeken belül világszerte meglepő ütemben gyorsult és az ötéves terv második vagy harmadik évének szintjére lépett a digitalizáció.
A vírus korábban soha nem tapasztalt gyorsasággal kényszerítette rá a vállalatokat a digitális átállásra, a bizalom és hitelesség kulcsfontosságúvá vált – mondta Durojaiye Péter, a PwC Magyarország kibervédelmi csoportjának vezetője.
Hozzátette: az információbiztonsági vezetők erősödő szerepe, illetve vállalaton belüli fontossága minden eddiginél kritikusabb, mind a vállalat túlélése, mind annak növekedése szempontjából. A kiberbiztonságnak a vállalat üzleti értékteremtő tevékenységét kell elősegíteni, az általa teremtett megbízható környezetben az ügyfelek, partnerek és a munkavállalók is hatékonyan végezhetik feladataikat a szakértő szerint.
A cégvezetők 29 százaléka elsősorban gyorsabb és hatékonyabb munkavégzést szeretne a digitalizációval elérni, 31 százaléka pedig új képességekkel segíti a modernizációt. A válaszadók több mint egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a költségcsökkentés érdekében gyorsítja az automatizációt.
A nagyfokú digitalizáció és automatizáció új kihívásokat rejt a kiberbiztonság területén. Például az ipari rendszerek és folyamatok automatizálásához elengedhetetlen annak kiberbiztonsági felülvizsgálata, különösen, hogy ezen technológiák más információbiztonsági megközelítést igényelnek, mint a hagyományos IT-rendszerek. Mivel ezen eszközök és megoldások életciklusa sokkal hosszabb, kiemelten fontos a biztonsági vetület beépítése már tervezéskor – tette hozzá Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kibervédelmi csoportjának igazgatója.
A cégvezetők több, mint fele tervezi, hogy a következő évben teljes munkaidős kiberbiztonsági munkatársakat alkalmaz, és 22 százaléka legalább 5 százalékkal bővíteni fogja a létszámot. A cégvezetők leginkább a felhő alapú megoldástervezés, biztonsági hírszerzés és adatelemzés munkakörökbe keresnek munkatársakat.
A cégek több mint fele több forrást fog a kiberbiztonságra fordítani jövőre a kutatás szerint. Az innováció és a technológia változást hozott a cégek kibertámadókkal szembeni felkészülésében: a cégvezetők 43 százaléka javított az ügyfélélményen, illetve gyorsabban reagál az incidensekre és zavarokra. A legtöbb válaszadó a következő 2-3 évben azt szeretné elérni, hogy vállalata nagyobb arányban tudja kivédeni a támadásokat, gyorsabban tudjon reagálni a zavarokra.
A 2021-ben fenyegető veszélyek rangsorában a tárgyak internete (IoT) és a felhőszolgáltatók állnak vezető helyen, a választ adók harmada szerint, míg a jelentős negatív hatással bíró veszélyek listáját a felhőszolgáltatások elleni kibertámadások vezetik, ezt a válaszadók 24 százaléka választotta.
A Global Digital Trust Insights 2021 a PwC által a világ 3 249 üzleti és technológiai vezetője körében elvégzett felmérésen alapul. A PwC tagvállalatok a világ 157 országában vannak jelen, mintegy 276 ezer szakértő segítségével nyújtanak könyvvizsgálati, adótanácsadási és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat. (MTI)
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.