A két évvel ezelőtt bevezetett 25 év alattiaknak járó szja-kedvezmény a mai napig viták tárgya: egyesek szerint motiváló erővel bírt és aktivizálta a fiatal munkavállalókat, míg mások szerint jelentős bérfeszültséget okozott a generációk között. Vajon tényleg magasabb fizetést vihetnek haza a 25 év alatti pályakezdők, mint az idősebb, tapasztaltabb kollégáik? Milyen intézkedésekkel célszerű enyhíteni a bérfeszültséget és mit érdemes inkább kerülni? A Humán Centrum HR szolgáltató cégcsoport összegyűjtötte az eddigi gyakorlatokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint tavaly 14,2 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, amely ugyan gyors növekedésnek számít, de mivel az infláció ennél is magasabb volt, a dolgozók reálbére csaknem 3 százalékkal csökkent a reálbér Magyarországon. Ezzel egyidejűleg az Eurostat friss adatai arra világítottak rá, hogy Románia után Magyarországon nőtt leginkább a munkaerő költsége 2023 utolsó negyedévében.
A munkáltatók egyre nehezebb helyzetbe kerülnek: amellett, hogy igyekeznek kiszolgálni a létszámigényeiket, a fennálló bérfeszültséggel és a munkavállalók egyre növekvő bérigényeivel is meg kell küzdeniük. Ezen tovább feszít a 2022-ben bevezetett fiatal munkavállalóknak járó adókedvezmény (szja-mentesség), amely számos szempontból alakította át a munkaerőpiacot. A rendelkezés értelmében a 25 év alatti fiatalok adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe, azaz nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, amennyiben a keresetük nem haladja meg a havi bruttó 576 601 forintot.
„A Humán Centrum cégcsoporthoz tartozó Mind-Diák Szövetkezetnél azt tapasztaljuk, hogy ennek az adótörvényi szabályozásnak számos pozitív hozadéka volt: megmozgatta a munkaerő-piacot és aktívabbá tette az álláskeresési kedvet a 25 éven aluli diákoknál és gyakornoknál, hiszen így a bruttó bérük megegyezhet a kézhez kapott nettó fizetésükkel” – hangsúlyozta Dénes Rajmund, a Humán Centrum cégcsoport igazgatója. Hozzátette: a dolgozó diákok száma is folyamatosan nő, ezt jól mutatja az Oktatási Hivatal 2023-as friss diplomások helyzetét vizsgáló kutatása is, amelyből kiderült, hogy a felsőoktatásban tanulók több mint háromnegyede vállal munkát a tanulmányai mellett, a friss diplomások 78 százaléka pedig az egyetem mellett vagy legalább a tanulmányai egyes szakaszaiban dolgozott.
Dénes Rajmund felhívta a figyelmet az szja-kedvezmény eddig kevésbé taglalt, de annál jelentősebb negatív következményére is: ennek hatására ugyanis valamelyest megfordult az a bérek alakulásánál megszokott rend, amely szerint az életkorral és a megszerzett munkatapasztalattal arányosan több pénzt vihetnek haza a munkavállalók.
A szakértő szerint az sem ritka helyzet, hogy egy fiatal ugyanannyi vagy akár magasabb fizetést kap egy idősebb, ugyanabban a munkakörben foglalkoztatott kollégájánál. Ez azonban az esetek többségében inkább átmeneti állapot, hiszen ebben a korosztályban jellemzően még diákmunkát vagy gyakornoki munkát végeznek a fiatalok, amit sok esetben csak időszakosan, például nyári szünet alatt, esetleg a hét két-három munkanapján végeznek a tanulmányaik mellett.
Ugyanakkor a 25. életév betöltésével gyakran fordul a kocka. „Arra is van példa, hogy egy gyakornok főállásúként folytatja tovább karrierjét egy cégnél, és – 25. életévét betöltve – mégis kevesebbet keres, mint diákként” – mondta Dénes Rajmund.
Az igazgató szerint az az általános tapasztalat, hogy a gyakornokok egy része annál a cégnél köteleződik el, és kezd el főállásúként dolgozni, ahol teljesítette a szakmai gyakorlatát. Viszont a diák státusz elhagyásával – értelemszerűen – fizetésemelést várnak, és ha ezt nem kapják meg, könnyen döntenek a váltás mellett.
„Ha a foglalkoztató elejét szeretné venni az adókedvezménnyel járó bérfeszültségnek, kézzelfogható megoldásnak tűnhet az, hogy csökkent a bruttó béren. Direkt módja ennek, hogy egyedül a fiatalok bérét fagyasztja be a cég – ez az intézkedés azonban fordítva is elsülhet, és tovább növelheti a kialakult bérfeszültséget a generációk között” – hangsúlyozta Dénes Rajmund.
A szakértő szerint, ha nincs lehetőség az idősebb korosztály vagy a már 25 évét betöltött friss diplomás bérének anyagi kompenzációjára, megoldást jelenthetnek a különböző béren kívüli juttatások, amelyek kiegyenlíthetik a fizetésbeli különbségeket. Ilyenek például: a plusz szabadság, a SZÉP-kártya, több home office nap vagy különféle céges eszközök telefon, laptop) biztosítása.
Az igaz, hogy az adókedvezménnyel a fiatalok jobban fizető állások után nézhetnek, de ennek sikerét még mindig behatárolja a végzettségük és a meglévő szakmai tapasztalatuk, aminek illeszkednie kell az állás elvárásaihoz. Ha a munkaadó tudja biztosítani a betanítással járó plusz erőforrásokat, és a diák vagy gyakornok beválik, akkor hosszú távon értékes, állandó munkaerőt találhat arra az időszakra is, amikortól a munkavállalóra már nem lesz érvényes az szja-mentesség. Ehhez azonban fontos, hogy már a kezdeteknél, a diákbérek megtervezésénél számoljon ezzel az eshetőséggel, és úgy határozzák meg a béreket, hogy azok versenyképesek maradjanak a státuszváltás után is.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.