Valóban szívesen látják a nőket a műszaki szakmában?

2023. 12. 06., 15:10

A vezetők kevésbé ismerik el a nők munkáját a műszaki-technológiai szektorban, és a férfi munkatársak véleménye is nehezíti előre jutásukat – legalábbis ezt gondolja egy reprezentatív kutatásban a megkérdezettek többsége. A válaszadók jelentős része szerint ugyanakkor a szakmában a nők is befuthatnak olyan karriert és kereshetnek is annyit, mint a férfiak.

Milyen előnyöket látnak a férfiak és a nők a műszaki, technológiai szakmában általában és kiemelten a nők esetén, illetve milyen akadályok állnak a nők előtt a pályán – ezt is vizsgálta országos reprezentatív kutatásában a független, integrált telekommunikációs infrastruktúraszolgáltató, a CETIN Hungary Zrt.

A szakma előnyeként a válaszadók legnagyobb arányban a magas fizetést (55 százalék) és a nemzetközi piacon hasznosítható tudást (49 százalék) jelölték meg, illetve érdekesnek tartják a területet (31 százalék; a válaszadók az egyes kérdésekre több válaszlehetőséget is megadhattak). A két nem másként látja ezeket az előnyöket: a nők inkább a fizetést (59 százalék vs. 51 százalék), a férfiak pedig a nemzetköziséget (52 százalék vs. 46 százalék) és az érdekességet (34 százalék vs. 27 százalék) tartják fontosabbnak. Az elhelyezkedési esélyek (27 százalék), a terület társadalmi hasznossága (19 százalék) vagy a gyors karrier (18 százalék) megítélésében ugyanakkor nincs érdemi különbség férfiak és nők között.

A STEM szektorban végzett munkát a nők számára leginkább a home office lehetősége és a rugalmasság miatt tartják előnyösnek a válaszadók, akik úgy gondolják, ez családbarát megoldás, ami a gyermeket nevelő nők élethelyzetéhez jobban illeszkedik (48 százalék). A megkérdezettek jelentős része véli úgy, hogy a műszaki/technológiai/IT szakmában a nők is befuthatnak olyan karriert (40 százalék) és kereshetnek is annyit (34 százalék), mint a férfiak – érdekesség, hogy mindebben alig van különbség a nemek között.

A legtöbb megkérdezett szerint (41 százalék) a műszaki, technológiai szektorban a nők számára a legfőbb akadály az, hogy a vezetők kevésbé ismerik el a munkájukat, és emiatt nehezebb is előre lépniük. Itt jelentős különbség van férfiak és nők között: utóbbiak fele gondolja így, de minden harmadik férfi is osztja ezt a véleményt.

A válaszadók egyharmada szerint a férfi kollégák eleve nem fogadják jól a nőket munkatársként – itt szintén érdemi a különbség, a férfiaknak csak 27 százaléka, a nőknek viszont 39 százaléka érzi így. Szintén viszonylag sokan, a megkérdezettek mintegy negyede gondolja úgy, hogy a nők nem szeretnek olyan környezetben dolgozni, ahol a kollégák nagy többsége férfi. A válaszadók egyharmada véli, hogy a nők nehezebben érvényesülnek a férfiak között, nehezebb az előrejutásuk, és ezért vállal kevesebb nő munkát a STEM területen.

Ezzel szemben a válaszadók ötöde szerint – a férfiak (22 százalék) és nők (17 százalék) közötti csekély különbséggel – mivel kevesebb nő dolgozik a szakmában, a cégek viszont alkalmaznának nőket, ezért a nők számára kisebb a verseny a pozíciókért.

A CETIN Hungary ösztönözni szeretné a nők karrierépítését a műszaki, technológiai szakmában, ami nemcsak az esélyegyenlőség szempontjából fontos, de hozzájárul a kiegyensúlyozottabb működéshez, így gazdasági előnnyel is jár. A vállalat ezért is indított középiskolás lányoknak szóló ingyenes tehetségprogramot STEMpowered by CETIN néven a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) szakmai segítségével. A program a készségfejlesztésen és pályaorientáción túl a természettudományos területek összekapcsolásával mutatja meg a STEM (természettudományok, technológia, mérnöki tudományok, matematika) szakmákban rejlő lehetőségeket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS