Trenkwalder: az alkalmazottak 48 százaléka elégedetlen a fizetésével

2023. 10. 03., 11:09

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 48 százaléka elégedetlen a fizetésével. 62 százalékuk érzékel idén romlást anyagi helyzetében, 53 százaléknyian pedig érzik úgy, hogy tavalyhoz képest beszűkültek a munkaerőpiaci lehetőségeik – derült ki a Trenkwalder szeptember végi munkaerőpiaci kutatásából.

Az elmúlt egy év során az infláció meghaladta a bérnövekedés ütemét, a reálbér – a pénzromlás visszaszorulásával párhuzamosan – várhatóan ezekben a hónapokban áll ismét növekedési pályára. Ebben a helyzetben mérte fel a Trenkwalder 500 fős felmérésében a versenyszféra munkavállalóinak fizetésükkel, illetve jelenlegi munkahelyükkel kapcsolatos attitűdjeit.

Az infláció következményeit a munkavállalók is érzékelik: a válaszadók 48 százaléka elégedetlen a jelenlegi bérszintjével. A fizetésüket keveslők 31 százaléka elégedne meg 20 százalékon belüli béremeléssel, további 30 százalék 20-30 közötti plusz jövedelmet tartana megfelelő mértékűnek. A többség azonban legkorábban januárban számíthat a következő fizetésemelésre: szeptember végén mindössze a válaszadók 28 százaléka számolt be arról, hogy munkáltatója év közbeni emeléssel kompenzálta legalább részben a pénzromlás hatásait.

Az inflációs környezetben könnyebben kialakulhatnak számottevő bérkülönbségek az egyes munkahelyek között, ezért fontos azt is figyelemmel kísérni, hogy a munkavállalók mekkora plusz jövedelemért hajlandók a munkahelyváltásra. Az összes válaszadó 7 százaléka már 10 százalékkal magasabb fizetésért is váltana, 30 százalékkal kedvezőbb alternatív állásajánlatért pedig már 65 százaléknyian hagynák ott jelenleg állásukat.

Mára nehezebbé vált a munkahelyváltás

„A felmérés adatai is megerősítik azt a megállapítást, hogy idén visszaesett a munkáltatók munkaerő iránti kereslete, és ezzel párhuzamosan romlott a munkavállalók alkupozíciója – emelte ki Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. – Ennek megfelelően az igények a jobb kereseti lehetőségektől a biztonságos jövedelem fenntartása felé mozdultak el.”

Egy éven belüli munkahelyváltást a válaszadók 46 százaléka tervez, ami 7 százalékpontos visszaesés a tavaly őszi 52 százalékkal szemben. Az érintettek 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a következő 12 hónapban fontosabb a munkahelye biztonsága, mint az, hogy a bére az inflációt meghaladó mértékben emelkedjen. Ez tavalyhoz képest 6 százalékpontnyi emelkedés. A tavalyi 58 százalékhoz képest pedig idén mindössze 45 százaléknyian gondolják úgy, hogy ha jövőre nem kapnak fizetésemelést, akkor biztosan felmondanak a munkahelyükön.

A kényszerű kompromisszumok iránti hajlandóságot jelzi az is, hogy idén a munkavállalók 63 százaléka jelezte azt a felmérésben, hogy amennyiben munkáltatója nehezebb helyzetben működik, fizetésemelésének egy részét átmenetileg nem anyagi juttatásként (home office, utazási költség, képzés) is elfogadja. Tavaly ilyenkor ez az érték 2 százalékponttal volt alacsonyabb.

Mindez szorosan összefügg azzal, hogy a válaszadók 53 százaléka érzi úgy, hogy idén nehezebben lehet a szakmájának megfelelő munkahelyen elhelyezkedni, mint egy évvel korábban. Tavaly ez az arány még csupán 45 százalék volt.

„A reálbércsökkenés és a szűkülő hazai lehetőségek ismét megnövelték annak kockázatát, hogy a magyar munkaerő egy része újból növekvő számban fordul a külföldi munkalehetőségek felé, ami tovább növelheti a hazai munkaerőpiac strukturális problémáit” – tette hozzá Nógrádi József.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.