Tovább csökkent decemberben a regisztrált álláskeresők száma

Tovább csökkent decemberben a regisztrált álláskeresők száma
2021. 12. 28., 18:08

2020 decemberében éves szinten 52 ezerrel, a vírusválságban rögzített tavaly nyári csúcshoz viszonyítva közel 138 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők száma – tájékoztatott Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében decemberben 238,7 ezer álláskereső szerepelt. A járványhelyzetben mért legmagasabb adat több mint másfélszerese volt a mostaninak. A tavalyi év végére sikerült 300 ezer alá szorítani a mutatót, amely márciusra valamelyest ismét megemelkedett. Ezt követően azonban kilencedik hónapja folyamatos, összesen már 61 ezer fő feletti a csökkenés.

A kormány a vírusválságban bértámogatásokkal, adócsökkentésekkel, célzott vállalkozásfejlesztési programokkal ösztönzi a munkahelyek megőrzését, újak teremtését. A foglalkoztatás bővítését célzó sikeres kezdeményezésként jelenleg is elérhető a Vállalkozások munkaerő támogatása. Egy álláskereső felvétele fejében fél éven át akár 600 ezer forintot kaphatnak a munkaadók. A program már több mint 30 ezer fő elhelyezkedését támogatta mintegy 17 milliárd forinttal.

Schanda Tamás kifejtette: „A hazai foglalkoztatás rekordokat dönt, mintegy 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, ez a legmagasabb érték a rendszerváltás óta. 2010-hez képest harmadára csökkent a munkanélküliségi ráta, amely így a legalacsonyabbak közé tartozik Európában.” (ITM)

Grafika: MTI

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS