Több mint 13 ezer munkahelyet teremtenek a tavaly érkezett nagyberuházások

2020. 01. 17., 13:00

A tavaly érkezett 101 nagyberuházás több mint 13 ezer munkahelyet teremt, és kiemelkedő helyezést biztosít Magyarország számára a globális beruházási rangsorban – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Magyar Levente üdvözölte, hogy Magyarország egyre inkább a magas tudástartalmú ágazatok befektetési célpontja, mivel az így keletkező munkahelyek is nagyobb értéket állítanak elő. Véleménye szerint erre utal az is, hogy a tavalyi nagyberuházók a korábbiakhoz képest átlagosan 50 százalékkal magasabb fizetéseket kínálnak a munkavállalóiknak. Kedvezőbbé vált 2019-ben a nagyberuházások területi eloszlása is, hiszen Budapestet, Pest és Komárom-Esztergom megyét Szabolcs-Szatmár Bereg, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye követi a befektetési rangsorban - tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte emellett azt is, hogy az új álláslehetőségek harmadát három távol-keleti állam, Kína, Japán, valamint a 2019-es befektetői rangsort vezető Dél-Korea vállalatai teremtik meg. A tavalyi nagyberuházói munkahelyteremtés világviszonylatban is kiemelkedő, hiszen ez alapján Magyarország tavaly a 16. helyre, lakosságarányosan számolva az 5. helyre került - mondta a globális összesítésre hivatkozva Magyar Levente. Jelentős eredménynek nevezte azt is, hogy a belföldre érkezett befektetések a 11. helyet érték el hozzáadott érték alapján a globális rangsorban, a kutatási és fejlesztési célú beruházásokban pedig a 9. helyen áll Magyarország a tavalyi adatok szerint.

A rekordösszegű, csaknem 1705 milliárd forintnyi beruházás nem csupán Magyarország nemzetközi pozíciójára nézve előnyös, de a magyar emberek számára is kedvező eredmény. Az államtitkár szerint ez is indokolja, hogy a kormány folytatja a befektetéseket vonzó infrastruktúrák, elsősorban a közlekedési lehetőségek fejlesztését. Kiemelte ezek közül az autópálya-összeköttetések bővítését a szomszédos országokkal. A következő 3–4 év során 4-ről 12-re nő a határig érő gyorsforgalmi utak száma, jelentősen javítva Magyarország összeköttetését a legjelentősebb külkereskedelmi partnerekkel – tette hozzá. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS