Több mint 13 ezer munkahelyet teremtenek a tavaly érkezett nagyberuházások

2020. 01. 17., 13:00

A tavaly érkezett 101 nagyberuházás több mint 13 ezer munkahelyet teremt, és kiemelkedő helyezést biztosít Magyarország számára a globális beruházási rangsorban – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Magyar Levente üdvözölte, hogy Magyarország egyre inkább a magas tudástartalmú ágazatok befektetési célpontja, mivel az így keletkező munkahelyek is nagyobb értéket állítanak elő. Véleménye szerint erre utal az is, hogy a tavalyi nagyberuházók a korábbiakhoz képest átlagosan 50 százalékkal magasabb fizetéseket kínálnak a munkavállalóiknak. Kedvezőbbé vált 2019-ben a nagyberuházások területi eloszlása is, hiszen Budapestet, Pest és Komárom-Esztergom megyét Szabolcs-Szatmár Bereg, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye követi a befektetési rangsorban - tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte emellett azt is, hogy az új álláslehetőségek harmadát három távol-keleti állam, Kína, Japán, valamint a 2019-es befektetői rangsort vezető Dél-Korea vállalatai teremtik meg. A tavalyi nagyberuházói munkahelyteremtés világviszonylatban is kiemelkedő, hiszen ez alapján Magyarország tavaly a 16. helyre, lakosságarányosan számolva az 5. helyre került - mondta a globális összesítésre hivatkozva Magyar Levente. Jelentős eredménynek nevezte azt is, hogy a belföldre érkezett befektetések a 11. helyet érték el hozzáadott érték alapján a globális rangsorban, a kutatási és fejlesztési célú beruházásokban pedig a 9. helyen áll Magyarország a tavalyi adatok szerint.

A rekordösszegű, csaknem 1705 milliárd forintnyi beruházás nem csupán Magyarország nemzetközi pozíciójára nézve előnyös, de a magyar emberek számára is kedvező eredmény. Az államtitkár szerint ez is indokolja, hogy a kormány folytatja a befektetéseket vonzó infrastruktúrák, elsősorban a közlekedési lehetőségek fejlesztését. Kiemelte ezek közül az autópálya-összeköttetések bővítését a szomszédos országokkal. A következő 3–4 év során 4-ről 12-re nő a határig érő gyorsforgalmi utak száma, jelentősen javítva Magyarország összeköttetését a legjelentősebb külkereskedelmi partnerekkel – tette hozzá. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.