A dolgozó fiatalok 53 százaléka érezte stabilnak a munkahelyét 2022 első három hónapjában, míg korábban – például 2019 első negyedében – ennél nagyobb, 64 százalékos volt az optimisták aránya – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. Az elismertség terén is kedvezőtlen a kép, a fiatalok 38 százaléka érzi azt, hogy megbecsülik a munkahelyén: ez javulás az előző negyedévre vonatkozó 30 százalékos arányhoz képest, de elmarad a közel 50 százalékos rekordértékektől.
A koronavírus-járvány még érezhető kedvezőtlen hatásai, a felgyorsuló infláció, valamint az ukrajnai fegyveres konfliktusból adódó gazdasági bizonytalanság is szerepet kap abban, hogy a dolgozó fiatalok a korábbi időszakhoz képest felhősnek látják a szerepüket a munkahelyükön - leegyszerűsítve ez derül ki a K&H ifjúsági indexből. Az idei első negyedévben készített reprezentatív felmérés azt vizsgálta, hogy a 19-29 korosztály dolgozó tagjai mennyire érzik megbecsültnek magukat és stabilnak az állásukat.
Jobb, de nem annyival
A többség, a válaszadók 53 százaléka stabilnak mondta a munkahelyét, ami javulást jelent az előző negyedévben mért 45 százalékos eredményhez képest, de jóval elmarad a korábbi évekre jellemző 60-70 százalékos értékektől.
A járvány magyarországi megjelenése előtt, 2020 és 2019 első negyedévében 61, illetve 64 százalékuk mondta szilárdnak a munkahelyét, ráadásul 2017 második negyedévétől 2020 elejéig rendre 60 százalék felett volt az arányuk. A kutatás szerint a dolgozó fiatalok alig több mint ötöde - 21 százaléka - mondta kifejezetten stabilnak a munkahelyét, a legpesszimistábbak aránya 7 százalékos volt.
Hiányzó elismerés
A munkahely stabilitása egy dolog, a másik, amely a hatékonysághoz szükséges, a megbecsültség. Ezen a téren sem kedvező a helyzet. A megkérdezett fiatalok mindössze 38 százaléka, azaz 10-ből kevesebb mint 4-en érezték azt, hogy elismerik a munkájukat. 2021 utolsó negyedéhez képest viszont ez szintén javulást jelent, akkor ugyanis 30 százalékuk volt ezen a véleményen. A felmérés korábbi adataival összevetve azonban ez gyenge eredmény, hiszen például 2021 elején 49 százalékuk, tehát majdnem minden második dolgozó fiatal látta úgy, hogy megbecsülik a munkáját – ez egyébként rekordot jelentett a kutatás 2012 óta íródó történetében.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.