Támogatás kapható a diákok szünidei foglalkoztatására

2019. 07. 08., 15:31

A Munka törvénykönyve értelmében diákok is foglalkoztathatók, amely lélegzetvételhez juttatja a munkáltatókat a nyári időszakban. A július 1. és augusztus 30. között diákokat alkalmazó munkáltatók a diákmunka program keretében pedig támogatást is kaphatnak ehhez – hívja fel a figyelmet Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője.

Az önkormányzatok a minimálbér és járulékai mértékéig nyerhetnek támogatást a diákok szünidei foglalkoztatásához, a versenyszférában működő cégeknek – a mezőgazdaság, valamint a turizmus és vendéglátás területén működő vállalkozásoknak – pedig a munkabér és a kapcsolódó szociális hozzájárulási adó együttes összegének 75 százalékát téríthetik meg a diákmunkaprogram keretében. A 16-25 év közötti diákok legfeljebb napi 8 órás foglalkoztatására idén összességében 3,6 milliárd forintot biztosít az állam – kezdi friss bejegyzését Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője.

A diákok munkába állására életkoruktól függően eltérő szabályok vonatkoznak, meghatározva, hogy mikor – szorgalmi időszakban vagy csak szünidőben – és milyen módon létesíthetnek jogviszonyt.

Milyen életkorban hogyan foglalkoztathatók a diákok?

A szabályok szerint munkáltatók az év bármely szakában foglalkoztathatják a 16. életévüket betöltött diákokat, a 16. életévét még be nem töltött tanulók azonban csak kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység keretében dolgozhatnak, külön gyámhatósági engedéllyel.

A szünidők alatt a szabályozás szélesebb körben engedi a diákok foglalkoztatását, nyitott a lehetőség a 16. életév betöltését követően a diákok munkavállalására. 16 éves kor betöltése előtt csak gyámhatósági engedéllyel foglalkoztathatók a tanulók, de kizárólag kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési területen. A 15. életévét betöltött, nappali képzésen tanuló diákok is létesíthetnek munkaviszonyt az iskolai szünetekben.

Mikor kell a szülőnek is hozzájárulnia a diákmunkához? 

14 éves kor alatt a munkaszerződést a tanuló helyett csak a törvényes képviselője (jellemzően a szülő) kötheti meg. A 16-18 éves közötti munkavállalók esetében is csak abban az esetben érvényes a munkaszerződés, ha azon a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szerepel.

A diákmunka feltételei: munkaidő és pihenőidő szabályok

A tanulók foglalkoztathatók munkaviszonyban, iskolaszövetkezet tagjaként, megbízással, idénymunkásként vagy akár alkalmi munkára is. A Munka Törvénykönyvének a fiatal – azaz a 18. életévét be nem töltött – munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit azonban akkor is alkalmazni kell, ha nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében történik a foglalkoztatás. A fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozóan a Munka törvénykönyve egy sor olyan rendelkezést tartalmaz, amely a fiatal munkavállalók egészsége védelmében korlátokat szab a munkaidő beosztása tekintetében. Ezek betartását kiemelt figyelemmel ellenőrzi a hatóság.

A napi munkaidő fiatal munkavállalóknál nem lehet több 8 óránál. Ha esetleg a fiatalnak több munkaviszonya is van, azt figyelembe kell venni a munkavégzés idejének kiszámításakor. Alapvető előírás, hogy fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő (túlóra) egyáltalán nem rendelhető el. A fiatal munkavállaló számára legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni és ezen belül osztható be egyenlőtlenül a napi munkaidő.

A 4,5 órát meghaladó napi munkaidő esetén legalább félóra, 6 óránál hosszabb napi munkaidő esetén pedig legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkát úgy kell beosztani a diákok számára, hogy két munkanap közötti pihenőidejük legalább 12 óra legyen. Még egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem lehet a heti pihenőnapokat egyenlőtlenül beosztani, tehát minden héten két pihenőnapot be kell biztosítani számukra.

A fiatal munkavállalók egészségvédelmét biztosítja az is, hogy a rendes szabadságon felül évenként 5 munkanap pótszabadságot biztosít számukra a Munka Törvénykönyve. A szünidőben dolgozó diák részére a szabadságot – tekintettel a munkaviszony rövidségére – sokszor nem adják ki természetben, ilyenkor a munkaviszony befejeztével a munkáltatónak a ki nem vett szabadságot ki kell fizetnie a diák részére.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS