Szegediekkel bővül a Telenor csapata

2020. 11. 03., 13:45

November 1-jétől, két lépcsőben, összesen 140 munkatárssal bővíti alkalmazottainak létszámát a Telenor Magyarország, ezzel közel 1400 főre emelkedik a mobilszolgáltató alkalmazottainak száma. A dél-alföldi régió egyik jelentős munkáltatójának lépése fontos mérföldkő az ügyfélszolgálat még stabilabb működésében és az ügyfélkiszolgálás minőségének további emelésében.

Évente nagyságrendileg 2 millió hívást kezelnek és 85 százalék az egy percen belül fogadott hívások száma a Telenor szegedi lakossági ügyfélszolgálatán, ahol november 1-jétől 121, majd 2021 január 1-jétől további 16 fő dolgozik tovább alkalmazottként.

Ők eddig nagyrészt munkaerő-kölcsönzőn keresztül dolgoztak a cégnél. A szegedi ügyfélszolgálat ezen kívül egy új, 3 fős videochat funkciót alkalmazó csapattal is bővül. A lépéssel összesen 1390 főre nő a Telenor Magyarországnál dolgozók létszáma.

Változó ügyféligények, stabilabb működés, hosszú távú gondolkodás

A járványidőszak magával hozta az ügyféligények és ezáltal bizonyos szokások változását, a biztonságra való törekvést és ezzel együtt a digitális csatornák szerepének felértékelődését. Az ügyfélszolgálat szerepe közben nem csökkent, a vírusidőszak alatt a Telenornál a terhelés a korábbiakhoz képest a többszörösére nőtt; a válság kezdetekor a bejövő napi hívások száma a szokásos négyszeresén tetőzött, majd hosszú ideig a duplája volt és csak lassan kezdett csökkenni.

Elsősorban nem a Covid-19-járvány hatására hozta meg fejlesztési döntését a Telenor: a vállalatnál évtizedek óta a munkakultúra fontos része a munkaerő megtartása és az elköteleződés növelése. A 2014-ben megnyitott szegedi ügyfélszolgálat jelentős regionális munkáltató a térségben.

Az elmúlt időszak fontos eredménye, hogy a szegedi csapat munkájának köszönhetően az ügyfélelégedettség több szempont alapján – 2019 harmadik negyedévének ügyfélelégedettségi eredménye a kedvesség, a professzionalizmus és a várakozási idő szempontjait tekintve – az iparági átlag fölött van, míg a dolgozói fluktuáció az iparági szint alá csökkent, bizonyos munkakörökre pedig többszörös túljelentkezést regisztrálnak.

A jelenleg 140 főt foglalkoztató szervezet működésének legfontosabb szempontjai a stabilitás, valamint a minőségi szolgáltatás, az ügyfélközpontúság.

„Az ügyfelek magas szintű kiszolgálásához kiváló kollégáinkon keresztül vezet az út. Szerettük volna egységessé tenni az ügyfélszolgálat működését és tovább emelni a kiszolgálás minőségét. A jelenlegi lépés fontos mérföldkő a terület életében, hiszen a kollégáink mostantól még szorosabb kötelékkel tartoznak a szervezethez” mondta Molnár Ákos, a Telenor Magyarország ügyfélszolgálati igazgatója.

„A szegedi ügyfélszolgálat vezetőjeként büszke vagyok arra, hogy csapatom a magas színvonalú szakmaiság és az ügyfélközpontú gondolkodás mellett erősen elkötelezett a munkájában. A kollégáim több mint fele évek óta itt dolgozik. Nagyon örülök, mert az új státusz számos előnyt hoz az ő mindennapi munkájukba, és így közvetlenül az ügyfeleink kiszolgálásának minőségébe is” – tette hozzá Nemes Róbert, a szegedi lakossági ügyfélszolgálat vezetője, az Év Fiatal Vezetője Díj különdíjasa.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS