Startup cég társtulajdonosa lehet az Év Szabadúszója

2018. 11. 23., 10:00

Egy Európára és az Egyesült Államokra kiterjedő felmérés szerint már legalább 162 millió ember tekinthető már szabadúszónak. Várhatóan 2027-re a fejlett gazdaságok munkaerejének több mint a fele is dolgozhat már független formákban.

A magyar munkaerőpiac némi lemaradással követi az új trendet, de a szabadúszás itthon is egyre elfogadottabb. A hazai szabadúszók számáról hivatalos statisztika, illetve felmérés még nem készült, ezért a work.buzz saját kutatást végzett a Bisnode segítségével. Az egyéni vállalkozók adatbázisa alapján végzett idei elemzés több mint 42 ezerre becsülte az itthon ilyen formában munkát végzők számát.

Magyarországon is jellemző, hogy a legnagyobb kereslettel jellemezhető, kurrens szakmákban jelent meg először a szabadúszás, mint a programozás, UX tervezés, digitális marketing. Jellemző még olyan szakmákban is ez a munkavégzési forma, amelyek személyhez kötődő jogosultságokat írnak elő, mint a mérnöki tervezés, vagy a könyvvizsgálat.

A szabadúszáshoz Magyarországon még kötődnek régi, rossz beidegződések, míg a fejlett gazdaságokban ma már ez egy bevett karrierút. A szabadúszás elfogadottságának növelése érdekében indították el elsőként idén a szektor meghatározó szereplői az Év Szabadúszója Versenyt értékes nyereményekkel.

A versenyt a FreedomXFest, a KÜRT Akadémia, a Loffice és a Muse coworking irodák, szabadúszó szakemberek, blogok, valamint a Collectivo Szakértői Közösség és a work.buzz startup indította. A november végéig tartó versenyben külön kategóriában mérethetik meg magukat a digitális nomádok, a független szakértők, az IT szabadúszók és a szabadúszó kismamák. Minden induló nevezhet az Év Szabadúszója díjra is, amelynek nyertese tulajdonos lesz a work.buzz-t fejlesztő startupban.

A szervezők különösen fontosnak tartották a Szabadúszó Kismama kategória elindítását, mert a magyar adózási szabályok mellett aszabadúszás kínálja az egyik legkézenfekvőbb megoldást a kismamák számára a munkaerőpiachoz történő visszatérésre.

A verseny főszervezője a work.buzz platformot fejlesztő startup. Digitális túlélőkészletet kínál szabadúszóknak, megadva nekik mindazt, amit hiányolnak a céges környezetből.

Megújította azt, ahogy a szakértők bemutatják tapasztalataikat az online világban. Az eddig a merevlemezen kallódó önéletrajzi adatok digitalizálásával a szakértők néhány kattintással saját honlapot, vagy digitális névjegykártyát (myBuzz) készíthetnek, ezzel erősítve saját szakértői márkájukat.

A platform folyamatosan fejlődik. A felhasználók visszajelzései alapján integrálni fog minden olyan digitális szolgáltatást (time-tracking, tárhely, kommunikációs megoldások, e-learning), ami hasznos lehet a szabadúszók számára a sikeres munkavégzéshez.

A portál digitális piactérként is működni fog, összekötve a legjobb szabadúszókat és a regisztrált cégeket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS