Sorsfordító éveket várnak a hazai HR-döntéshozók

2020. 11. 20., 13:00

Példátlan pályát járt be 2020-ban a magyar munkaerőpiac: a tavaszi elbocsátások után ősszel már létszámhiánnyal küzdött a termelő szektor, és egyelőre csak jósolni lehet, mi következik majd az előttünk álló időszakban. A pandémiát követő kilábalásban fontos szerepe lesz az ipar teljesítményének, így késhegyre menő harc várható a tapasztalattal rendelkező, megbízható munkaerőért - ebben teljes egyetértés volt a kék galléros toborzással foglalkozó recruiTECH BLUE konferencia idei résztvevői között. A koronavírus-járvány ráadásul csupán a jéghegy csúcsa, a jövőt szinte minden iparágban a váratlan és hullámzó krízisek határozzák majd meg, melyeket csak a rugalmasan reagáló cégek lesznek képesek túlélni. Hogyan alakul a kék galléros erőforrás menedzsment a következő években? Erős kijelentések és hasznos tanácsok a recruiTECH BLUE előadóitól.

Sokat emlegetjük 2020-ban a „hullámzó válság” és a „V-, L-, W-, vagy U-alakú GDP-pálya” kifejezéseket, a gazdasági visszaesésből való kilábalás ütemét és módját azonban továbbra is erős bizonytalanság övezi. A koronavírus-járvány tavaszi hulláma jelentősen megtépázta a hazai cégek eredményeit, megkezdődtek a kényszerű létszámleépítések, a WHC pedig 40 százalékos visszaesést tapasztalt a kölcsönzött humánerőt érintő igényekben.

A nyári fellélegzés után azonban már átlagosan a járvány előtti termelési szintek 90 százalékán működtek a vállalatok és ismét megjelent a munkaerőhiány. A tapasztalt kék galléros szakembereket pedig nem képes pótolni a vendéglátásból és a turizmusból felszabadult munkaerő, így megindult a külföldi toborzás is. Az újabb zárással még több bizonytalanság került a képletbe, azonban az eddigi trendek alapján úgy tűnik, a következő hullámok után is kulcsfontosságú lesz, hogy a termelő vállalatok milyen ütemben kapaszkodnak vissza vagy akár haladják meg a korábbi termelési szintjüket, hiszen ez a magyar összterméket is magával húzza.

„Minden jel arra mutat, hogy nemzetgazdasági szinten is döntő tényező lehet a termelő szektor teljesítménye, ez a terület pedig különösen kitett a munkaerőpiaci hullámzásnak. Azt is nyugodtan kijelenthetjük, hogy hiba lenne arra várni, hogy 2021-ben minden visszarendeződik a jól megszokott kerékvágásba, hiszen csupán a bizonytalanság lesz állandó. Sokkal inkább azon kell dolgozni, hogy minél felkészültebben érjenek minket a változások, és rövidtávon is gyorsan és hatékonyan tudjunk tervezni. Ebben lesz kulcsszerepe a rugalmas toborzásnak, illetve a munkaerő-kölcsönzésnek” – hangsúlyozta Göltl Viktor, a konferencián a WHC Csoport ügyvezetője. Számos kihívással kell tehát megküzdeniük a kék galléros toborzással foglalkozó szakembereknek és a cégvezetőknek, így éppen időben hozta össze a recruiTECH BLUE a hazai HR-döntéshozókat.

Új szelek fújnak a szakmunkás toborzásban

A HR- seregszemle tanulsága szerint a szakemberek egyöntetűen úgy érzik, hogy az elmúlt egy évben jóval nagyobb terhelés alatt állnak, mint korábban, hiszen minden eddiginél fontosabb stratégiai kérdés lett a legjobb jelöltek megszerzése, valamint a fluktuáció minimálisra szorítása. Mindezt ráadásul olyan környezetben kell megoldaniuk, ahol a kollégák gyors reakciókat, folyamatos visszajelzéseket, stabilitást és törődést várnak a teljes munkavállalói életciklus során, miközben a személyes kapcsolatok helyett leginkább a digitális térben zajlik a kommunikáció. Fókuszba került a tudásmenedzsment és a folyamatoptimalizálás is, mivel az új normális az lett, hogy bármelyik munkavállaló bármikor kieshet egy időre a járványhelyzetben.

„Kétségtelenül felértékelődött a tapasztalt, jól teljesítő fizikai munkavállalók szerepe, ezzel együtt a hatékony toborzás, a fejvadászat és a munkaerő-kölcsönzés is kulcskérdés lett. A „minőségért” folytatott kiélezett harcban muszáj szintet lépni: fejleszteni kell a digitális toborzási eszközöket, bevetni az innovatív technológiákat, chatbotokat, közösségi médiát, miközben minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az adatbázisok rendszerszerű, naprakész és értő kezelésére – és ne feledjük, ezek a megoldások már nem csak a szellemi foglalkoztatottaknál, de a kék gallérosoknál is szinte kötelezőek. Gyorsan kell válaszokat adni a még gyorsabban változó környezetre, és mi arra számítunk, hogy vállalati és munkavállalói oldalról is nagyobb szerep jut majd a munkaerő-kölcsönzésnek – tette hozzá a WHC Csoport ügyvezetője.

Veszítesz vagy mersz?

Aki azt várja, hogy a pandémia leküzdése után megérkeznek a jól megérdemelt békeévek, az bizony nagyot téved. Az új évtizeddel együtt visszavonhatatlanul beköszöntött a VUCA világ (volatility: változékonyság, uncertainty: bizonytalanság, complexity: komplexitás, ambiguity: kétértelműség), vagyis egymást érik majd a váratlan, egész iparágakat megrengető változások. A jövőben a cégeknek rugalmasan és gyorsan kell alkalmazkodniuk az átalakuló igényekhez testreszabható, egyedi és mindenekelőtt minőségi megoldásokkal. Ehhez elengedhetetlen a szervezeten belüli stabilitás, az együttműködő és érték-alapú vezetés, illetve a különböző lehetséges forgatókönyvekre alapuló rugalmas üzleti stratégia. Habár a digitalizáció is robog tovább a maga útján, ebben az új környezetben mégis felértékelődik majd a munkavállalók tudása.
Pinczés Balázs, az autógyáraknak klímaberendezéseket gyártó Hanon Systems Hungary Kft. HR igazgatója nagy meglepetéseket vár a következő évtizedre: „Úgy gondolom, hogy nagyon érdekes és tanulságos évek előtt állunk, globális viszonylatban is. A rohamosan öregedő társadalmakban csökkenni fog a vásárlóerő, az automatizáció pedig még inkább lenyomja majd az árakat, így a legtöbb iparágban óriási verseny alakul ki. A cégeknek belülről kell ellenállóvá válniuk, gyorsan és rugalmasan reagálniuk a kihívásokra. Ehhez kell akár néhány havonta igazítani a létszám- és kompetenciaigényeket, amiben nagy szerepe lesz az atipikus foglalkoztatási formáknak, a vendégmunkának és a kölcsönzött munkaerőnek is. Egy biztos: aki nem tud majd úszni az árral, az bukásra lesz ítélve, legyen bármilyen „nagy hal” is legyen.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS